Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 54. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministernek 64.359/888. szám alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett rendelete, a Pasteur-féle lépfene elleni oltások szabályozása tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1889. 939 hátulsó lábát tartja, azon végtagját pedig, melyben az oltást végezni akarjuk, egy másik egyénnel tartatjuk, ki az asztal ugyanazon oldalán áll, mint a melyiken az oltó. Elegendő segitséggel 8—10 állat is feküdhet a hosszú asztalon, midőn, ha egy segéd a bőrt előre fertőtleniti, egy óra alatt 400 db. juhot kis ügyességgel beolthatunk. A II. oltó-anyagot az első oltás után 12 nappal később, ugyanily módon, de a test ellenkező oldalán fecskendezzük a bőr alá, t. i. ha az első oltást a jobb czomb belfelületén végeztük, ugy a másodikat a bal czomb beifelületén fogjuk végezni ; szarvasmarhán vagy lovon, ha az elsőt a jobboldalon végeztük, a másodikat a baloldalon ugyanazon a helyen fogjuk eszközölni. A beszúrási helyen kisfokú vizenyő lép fel, mely duzzanat középfokban fájdalmas, 2—3 nap múlva elsimul. A beoltott állatok hőmérséke az oltást követő napon V" — 1 C°-kal emelkedik, mely hőemelkedés kisebb-nagyobb ingadozásokkal, harmad-negyed napon szűnni szokott s az állat étvágya is teljesen helyreáll. Több esetben volt alkalom tapasztalni, hogy ha az oltás tisztátalan fecskendővel, vagy a nem kellőleg desinficiált bőrön át történt, a beszúrási helyen emberfej nagyságú, sőt lónál az egész nyakra és a toroktájra kiterjedő beszüremkedés lépett fel s az állat a megfuladás veszélyének volt kitéve. Kisebb fokú daganatok jeges borogatásokra gyógyulni szoktak, de ha nagyok a beszüi emkedések, akkor a hullámzás csakhamar kitapintható s a íályog felnyitása válik szükségessé, mert a pyaemia sem tartozik a ritkaságok közé. \