Rendeletek tára, 1885

Rendeletek - 267. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek 41,330. szám alatt a Tisza és melléfkolyói mentén alakult ármentesitő és vizszabályozó társulatokhoz, továbbá a vásáros-naményi, tokaji, szolnoki, szegedi és aradi m. kir. folyammérnöki hivatalokhoz és a béga-csatornai m. kir. mérnöki hivatalhoz intézett rendelete, a Tisza és mellékfolyói mentén létező vizszabályozó és ármentesitő társulatok árterületének műszaki fejlesztésénél követendő eljárás tárgyában.

2162 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1885. A jövőben kerületi lejtmérés utján eszközölt ártérfejlesztés, az előbbi pontban vázolt hiányosságai miatt, csupán különös helyi viszonyok között fog az 1884: XIV. t.-czikkben emiitett műszaki ártérfejlesztés gyanánt elfogadtatni. B) Területi lejtmérésnél az alapul vett legmagasabb árvizszin kiterülési határvonalainak hasonlitott magasságait elég csak megközelitőleg ismerni a végett, hogy a lejtmérés a kellőnél jóval nagyobb területre ki ne terjesztessék, úgy ezen vizszin, mint az osztályozásnál használandó közbenső vizszinek határvonalai a lejtmérési művelet befejezése és eredményének a térképre való felrakása után határozhatók meg pontosan. Területi lejtmérés kétféle módon eszközölhető : vagy úgy, hogy a .területen rendes négyszög alakú hálózat jelöltetik ki, s a lejtmérés a kijelölt vonalakon halad, vagy úgy, hogy a lejtmérés a meglévő közutakon, dülőutakon esetleg mesgye-vonalakon halad. a) Rendes négyszög-hálózat szerint való lejtmérésnél az árterület alakjához képest legczélszerűbb irányban egy alapvonal s erre merőlegesen, egymáshoz párhuzamos vonalak tűzetnek ki, mely utóbbi vonalak meglejteztetnek. Minthogy a lejtmérési állomások hossza rendszerint 100 vagy 200 m. s az állomások közepén felállított műszer magasságának megmérése számbavehető hátráltatást nem okoz L

az alapvonalra merőleges vonalokon, minden 50° vagy|100 jn. ^távolságban egy-egy pont magasságának meghatározása könynyen kivihető. Az alapvonalra merőleges vonalak egymástól való távola a terület domborzati viszonyaitól függ. Főkellék az, hogy a terület domborzatában, két szomszédos merőleges vonal közt ne legyenek az osztályozásra vagy az árterület határvonalára befolyással