Rendeletek tára, 1885
Rendeletek - 267. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek 41,330. szám alatt a Tisza és melléfkolyói mentén alakult ármentesitő és vizszabályozó társulatokhoz, továbbá a vásáros-naményi, tokaji, szolnoki, szegedi és aradi m. kir. folyammérnöki hivatalokhoz és a béga-csatornai m. kir. mérnöki hivatalhoz intézett rendelete, a Tisza és mellékfolyói mentén létező vizszabályozó és ármentesitő társulatok árterületének műszaki fejlesztésénél követendő eljárás tárgyában.
2160 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1885. töltései között megjelölt árvizszinek tengerszin feletti magasságai az illető kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt álló, biztosan ismert magasságú főpontokból kiinduló kétszeres lejtmérés által pontosan meghatározandók. Azon előny, mely valamely területre nézve a vizszabályozásból, ármentesitésből vagy belvisszabályozásból származik, nagy mértékben függ attól a körülménytől, hogy e terület minő időközökben s mennyi ideig szokott elárasztva lenni, vagyis a terület magassági fekvésétől. Azért minden oly vizszabályozó, ármentesitő vagy belvizszabályozó társulatnál, melynek árterületén a domborzati viszonyok jelentékenyen változók, helyes osztályozás és helyes kivetési kulcs csak ugy készithető, ha az egyes árterületrészletek különböző magassági fekvése is figyelembe vétetik. E végett szükséges még az egész árterület meghatározásánál alapul szolgáló legmagasabb árvizszinen kivül ennél alacsonyabb különböző vizszineket is figyelembe venni és kimutatni az ezen különböző vizszinek közt eső és külön vízrajzi osztályt képező árterület-részleteket. Hogy egyes társulatoknál kell-e ily vizrajzi osztályozást keresztül vinni s ha igen, hány vizrajzi osztály különböztetendő meg és minő közbenső vizszinmagasságok veendők fel, az teljesen a helyi és domborzati viszonyoktól, valamint a gyakrabban előfordulni szokott különböző árvizszin-magasságoktól függ, ugy hogy erre nézve átalános szabályokat felállítani nem lehet. E kérdésekben az elhatározás a társulatot illeti, s az 1884. évi XIV. törvényczikk 12. §-ának utolsó pontja