Rendeletek tára, 1885

Rendeletek - 206. A m. kir. pénzügyministernek 59,809. számú körrendelete, az ipartestületek alapszabályainak, ezek jóváhagyása iránti beadványoknak és ezek mellékleteinek, továbbá az iparkihágások és peres esetek eljárásában felmerülő iratoknak az illetékszabályok szempontjából mikénti elbánása tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1885. 1245 díjjegyzék határozatai szerint külön okirati bélyeg alá esnek, a bélyegmentesség kedvezménye az említett okiratokra nem terjed ki. Az ipartörvény VI. fejezetében emiitett kihágások iránti eljárásra vonatkozó összes jegyzőkönyvek, beadványok, nemkülönben a határozatok és a felebbviteli beadványok az illeték-díjjegyzék 14. tét. s) és az 53. tét. e) pontja értelmében bélyegmentesek. Ellenben az ipartörvény 176. §-ában jelzett súrlódások és vitás kérdések tárgyában felveendő jegyzőkönyvek, ide értve azon jegyzőkönyveket is, melyek az ezen ügyek tárgyalása alkalmából tartott szemlékről vagy tanuk és szakértők kihallgatásáról vétetnek fel, tekintettel arra, hogy ezen ügyek az illető felek közt fennálló magánjogi viszonyokra vonatkoznak, s az eljáró iparhatóságok kétségtelenül az illetékdíjjegyzék 52. tét. c) pontja alatt jelzett hatóságok fogalma alá esnek, ezen tétel c) a) pontja szerint, ha a vitatárgy értéke 50 frtot meghalad, 36 kr., ha pedig a vitatárgy értéke 50 frtot meg nem halad, 12 kros bélyegilletéknek vannak alávetve. Ezen illeték bélyegjegyekben rovandó le és pedig a panaszra vonatkozó jegyzőkönyv után: a panaszos fél által; szemlékről, tanuk vagy szakértők kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvek után pedig azon fél által, kinek érdekében a jegyzőkönyv felvétetett. A szabályszerű illetékmérvnek megfelelő bélyegjegyek a jegyzőkönyv felvétele alkalmával arra felragasztandók és a hivatalos pecséttel felülbélyegezendők, azonkivül a felülbélyegzés napja tintával a bélyegjegy felső részén keresztülirandó. Az emiitett ügyekben a felek közt létrejött egyezségek, a mennyiben ezek kellően bélyegzett tárgyalási 80*