Rendeletek tára, 1883

Rendeletek - 71. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister által 14,206. szám alatt az 1880. évi XXXI. törv.-czikk 1. §-a, s Ő cs. és Apost. kir. Felségének Bécsben 1883. évi április hó 19-én kelt legf. elhatározása alapján, — a rétszilas-szegszárdi helyi érdekű vasut épitésére és üzletére nézve kiadott engedélyokmány.

Magyarországi Rendeletek Tára. 18S3. 577 . a) Alépítmény. ' A maximal-emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a száznegyvenháromhoz (7%o). A kanyarodások nak a nyilt pályán 500 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt pontok megtartandók lesznek. A pályatest korona-szélességének ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3'19 méternek, illetőleg a bevágások és töltések szélességének a kavicságy alsó felületében mérve 4 méternek kell lennie. A beágyazás vagy durva homok, vagy kavicsboritékkal fedett tiszta homokból, vagy egészen durva homokból, kavicsból, vagy kőtörmelékből állítandó elő. Kötelesek az engedélyesek az épitési alap terhére a pálya hosszában pályakilométerenkint legalább 40 köbméternyi beágyazási anyagot — mint tartalékot — elhelyezni. A nyilt műtárgyak kő- vagy tégla ellenfalakkal és vas- vagy faszerkezettel, a boltozatok egészen köböl vagy téglából állitandők elő. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer. A sínek, melyeknek mindenesetre aczélból kell lenniök, folyó méterenkint 22*50 kilogrammnál könynyebbek nem lehetnek, és oly sűrűn rakott talpfákra lesznek helyezendők, hogy igénybe vételök • centiméterenkint 1000 kilogrammot meg ne haladjon.