Rendeletek tára, 1879
Rendeletek - 29. A m. kir. honvédelmi ministernek 707. sz. körrendelete, a Bosznia és Herczegovina occupatioja alkalmából kirendelt előfogatok tulajdonosainak kártalanítása tárgyában.
Magyarországi Kendeletek Tára. 1879. gl terhe alatt földeríteni tartozik, s ha ekkép kiderülne az, hogy a fennebb részletezett körülmények hiányában kártóritési igény támasztásának helye nem lehet, erről indokolt nyilatkozatot adói, ellenkező esetben pedig bizonyítványt kiállítani köteles. Az ily bizonyítványban a kárnak a fent jelzett módon való keletkezése leírandó, s ezenfelül minden nevezetesebb körülmény fölemlítendő, a mely a kártérítési igénynek alapjául szolgálhat és különösen kiemelendő a hely, az időpont s az ok, t. i. hol, mikor és mi által, illetőleg mi okból esett meg a kár ; úgyszintén hogy kik voltak jelen és kik tanúskodhatnak a baleset megtörténte felett ; végre hol tétetett annak idejében ez iránt jelentés? Azon esetben, ha a hivatalosan kiküldött kisérő nem volna azon helyzetben, hogy a támasztott kártérítési igény alaptalanságát minden kételyt kizáró módon kideríthetné, avagy hogy annak alapos voltát bizonyító igazolványt kiállíthasson : a kártérítési igény megállapítható az esetleg hit alatt kihallgatandó, névszerint megnevezendő, s akár a katonai, akár a polgári osztályhoz tartozó szemtanúk vallomása által ; mely vallomásoknak a fent jelzett kérdésekre kiterjeszkedniük és egymással mindenekben megegyezőknek kell lenniök. A polgári tanúkat az illetékes szolgabíró, a rendezett tanácsú és a törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig a polgármester hallgatja ki ; a katonai osztályhoz tartozók ellenben az eljáró szolgabíró^ (polgármester) megkeresése alapján, az illetékes katonai hatóság által fognak kihallgattatni. Az ekkép fölvett jegyzőkönyvek képezik a további eljárás kiindulási pontját. A kártérítési igénynek a fentebb meghatározott egyik vagy másik módon történt bebizonyítása után, a megtérítendő kárnak nagysága becslés utján, következőkép állapittatik meg :
