Rendeletek tára, 1879

Rendeletek - 86. A m. kir. honvédelmi ministernek 13,681/IV. sz. körrendelete, a lóállitási új szabályrendelet közzététele iránt.

Magyarországi Rendeletek Tára. 1879. 261 Az osztályozott lovak közül legelőbb azok avattatnak föl, melyeket tulajdonosaik a pótlovakra megállapított árért önként átengedni készek. A többi lovak a bizottsághoz rendelt szakértŐbecslők által, — tekintet nélkül a megállapított pótló, vagy a nagyobb szükséglet folytán pillanatnyilag netán emelkedett árakra, a rendes forgalmi árak és a felavatandó lovak belértéke és szolgálati képessége szerint becsültetnek meg Ha a becslök valamely ló árára egyet nem értenek. szavazattöbbséggel határoznak; ha mindhárman külön véleményen vannak, a három becslés középára vétetik becsárul. A becslés alá került lovak közül első sorban mindig a legolcsóbb bécsáruak avattatnak fel. Ha az egész alkalmas lóállomány igénybe nem vétetik, minden felavatott, de még nem bélyegzett ló tulajdonosának jogában áll e helyett a helyszínén más alkalmas lovat kiállítani ; amennyiben pedig a tulajdonos két lónál többet birna, az első ízben a birtokában levő összes lovaknak felénél több igénybe nem vétethetik. Az állítási bizottság tagjai a kiszemlélésnél és felavatásnál követetendő eljárás iránt utasíttatni fognak. Az állítási bizottság határozata és a megállapított becsár ellen felebbezésnek vagy bárminő más jogorvoslatnak helye nincs. 9. §. Azon lótulajdonos, ki a lóállitásra vonatkozó felszólításnak eleget nem tesz: lova előállítására kényszeritendő, s ha a mulasztást igazolni nem tudná, az illetékes közigazgatási tisztviselő által a kényszerállitásból eredő költségek megtérítésében, azon felül pedig az állításra kötelezett minden egyes lova után tiz forinttól száz forintig terjedhető pénzbirságban elmarasztalható a törvényhatósági szegényalap javára. MAGY. EEND. TAEA 1879. 18