Rendeletek tára, 1877

Rendeletek - 63. A magy. kir. pénzügyminister a f. évi 11,669. számú körrendelet kapcsán a következő »utasitás«-t bocsátotta ki, a földadó szabályozásáról szóló 1875. évi VII. t. cz. azon rendeleteinek végrehajtásához, melyek a minőségi osztályok és tisztajövedelmi fokozatok felállitására vonatkoznak.

156 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1877. viszonyok szerint lehet : dohány, repcze, búza, rozs, árpa, zab, kukoricza, vagy burgonya stb. Ha tehát a szokásos közönséges gazdálkodás mellett a jövedelem legnagyobb tényezőjét például dohány képezi, ez esetben a helyszínelési jegyzőkönyv 7-ik rovatába az első helyszinelési alkalmával csak annak átlagos termése lesz kiteendő és a csoporton belül ugyanazon helyi minőségbe azon területek veendők, melyek ugyanazon átlagos dohánytermést adják. Ugyanazon alkalommal a becslőbiztos által a 4-ik rovatba beírandó az egy kataszteri holdnak egyszeri megszántására, tekintettel a talaj minőségének megtelelő könnyebb vagy nehezebb megmunkáltatásra szükséges iganap, a távolság tekintetbevétele nélkül, és betöltendők a valamennyi mívelési ágra vonatkozó szabályok szerint a most elő nem sorolt többi rovatok is, a 3. és 6-ik rovat kivételével, mely az első helyszínelés alkalmával üresen hagyandó 33. §. Miután a helyszínelést a járásban, osztályozási vidékben, vagy csoportban előforduló többi mívelési ágakra nézve befejezte a becslőbiztos, a másod izbeai helyszínelést ugyanazon területen végrehajtja a czélból, hogy a szántóföldek becsléséhez szükséges adatokat kiegészítse Ez alkalommal megállapítja a szántóföldek helyi minőségeire nézve a gazdák többsége által rendesen folytatott gazdasági rendszert, és azt a 3-ik rovatba bejegyzi, továbbá kiegészíti a 4-ik rovatot a megállapított gazdasági rendszerből kifolyó összes adatokkal, nevezetesen a vetés forgás ban előforduló valamennyi terménynél szokásos megmunkáltatás és az egyes munkákhoz szükséges erő megnevezésével, betölti a vetőmag-szükségletről szóló 6-ik rovatot és bejegyzi a 7-ik rovatba a gazdasági rendszer rovatában előforduló összes termények átlagos termését ide értve a szalmát és egyéb takarmánynemüeket is, esetleg ott, hol a tarló- és ugarlegelő is a jövedelem számba vehető tényezőjét képezi, az ebből háramló hasznot a