Rendeletek tára, 1876

Rendeletek - 104. A m.kir. pénzügyminister f. évi 37143. szám alatti körrendelete az ország összes törvényhatóságaihoz, a földadó kataszteri munkálatoknak az 1875. VII. t.-cz. rendeletei szerinti kiigazítása tárgyában.

466 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1876. részre felosztott vonalai e szelvényt ötszáz egyenlő részre osztják, mely részek mindegyike megfelelő arányban áll az alapul szolgáló szelvénykeret minden D"-nyi részével, következőleg a szelvénykeret négyszögei közé eső egyes vonalak átvezetve a vázlat szelvényének négyszögeibe, ugyanazon arányban lesznek kisebbitve. (Lásd a XIX. sz. alatti mintát). A szelvénykeret a helyesen megállapított északi vonal szerint a térképre helyezendő, nehezékkel leszorítandó s ekként a térképnek a keret • részei által befoglalt vonalai a készitendő vázlat keretének 500-ra felosztott D részeibe megfelelőleg berajzolandók. Ennek megtörténte után a szelvénykeret a szelvényvonalak végső közös pontjáig tolatik s ekként a térképnek a keret által ujolag befoglalt vonalai rajzoltatnak be, s ez eljárás mindaddig foly tattatik, mig az egész térkép a kivánt mértékben kisebbitve a vázlatra át nem vezettetik. Az 1"=400° léptékű térképvázlatnak a szokottabb léptékű térképekről készítéséhez alkalmazandó szelvények mintáját a XX. sz. a. melléklet képezi. E minta a szelvényvonalak megfelezése s a szelvények négyszerezése által 1

U

=S00° léptékű vázlat készítéséhez is alkalmazható. 93. §. Ha a használt térkép léptéke = m, a szelvény hoszszabb vonala == 25",. rövidebb vonala =20", a vázlat szelvényének keresett hosszabb vonala = œ, rövidebb vonala = #', s a készitendő vázlat léptéke =" 400° : akkor a vázlatok szelvényvonalainak méretei a következő képlet segélyével számitandók ki: m: 400 = x

4 : 25" és m: 400 = x: 20"; miből következik: m. 25" m. 20" 0\ r^i —