Rendeletek tára, 1875

Rendeletek - 9. A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi m. kír. ministernek 1875. január 6-án 430. sz. a. valamennyi törvény hatósághoz intézett rendelete: melylyel a mértékhitelesités körüli eljárásra vonatkozó szabályrendeletet megküldi. - 10. A m. k. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister szabályrendelete: a mértékhitelesités körül követendő eljárás részleteiről.

48 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1875. E táblázat használatát a következő példa eléggé föl fogja világositni: egy edénynél volt a felső átmérő az egyik irányban 504,5 milliméter, a másik irányban 510,0 milliméter; az alsó átmérő az egyik irányban 506,0 milliméter, a másik irányban 499,5 milliméter. Ezen négy mérést összeadván és az összeget 4-gyeI elosztván, megkapjuk a középátmérőt, 505,0 millimétert. A mélység volt az egyik oldalon 502,5 milliméter, a másik oldalon 4 98,6 milliméter. Ezen két méret összeadatván és az összeg kettővel elosztatván, adja a közép mélységet, azaz 503,1 millimétert. Ennélfogva az átmérő nagyobb a kellőnél 1,9 milliméterrel, s igy a köbtartalom nagyobb lesz a kellőnél 0,78%-kal; a mélység pedig kisebb a kellőnél 2,6 milliméterrel, ez által a köbtartalom kisebb lesz a kellőnél 0,58%-kal. Ezen hibákat egymásból levonván, az edény végleges hibája 0,20%. Ha az edénynek mind átmérője, mind magassága nagyobb volna a kellőnél, akkor az azokból a köbtartalombau eredő hibákat össze kellene adni, s igy kapnók az edény köbtartalmának összes hibáját.. Ugyan ez áll, ha mindkét méret a kellőnél kisebb. 9 A bélyegzésnél a 9334. sz. a. ministeri szabályrendelet 11. és 18. §§. szolgálnak zsinórmértékül. A csapófákat egy oldallapon kell bélyegezni, és pedig úgy, mint a hosszmértékeket.