Rendeletek tára, 1874

Rendeletek - 1. A magy. kir. igazságügyministernek 1874-ik évi februárhó 18-án 696. sz. alatt kelt szabályrendelete a kir. elsőfolyamodású biróságok fogházainak és börtöneinek kezelése és az azokban letartóztatottak irányában követendő bánásmód tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1874. 45 lett ugyanazoknak kivánatukra visszaadatnak, egyebek pedig megőrzés végett eltétetnek (107. §.). Ezen rendelet a magát szabad lábon védett, de birói elmarasztaló ítélet következtében letartóztatott s a börtönbe újan beszállított rab irányában is pontosan megtartandó. 147. §. Az elitélt rab, elzáratása előtt, a börtön rendes orvosa által megvizsgáltatik, s ha beteg (111. §.), orvosi gyógykezelés alá vétetik. : 148. §. A mennyiben a rab külseje a börtönbeli rend és tisztaság szabályainak nem felelne meg : megförösztetik, a férfirab haja megnyiratik (27. §.), s a mennyiben szükségesnek mutatkoznék, arcza sállá megberetváltatik ; végül minden rab különbség nélkül rabruliába Öltöztetik. (29. §.). 149. §. A börtönre itélt rabok szabadságbüntetése ahhoz képest, a mint* azt a rendelkezésre álló börtönlielyiségek száma és szerkezete megengedi, részben magán, részben közös fogságban hajtatik végre. Ha magán zárkák elegendő számmal léteznek, rendszerint minden egyes rab büntetése megkezdésekor legalább két hétig különzárva tartandó. Ezen különzárási idő első három napján át a rab teljesen magára hagyandó, az alatt napi rendes ételén és italán kivül egyebet, még olvasmányt se kapjon, senkit se láthasson ; viselete azonban, ezen három nap alatt különösen figyelemmel kiséressék. Ha a helyi viszonyok és egészségügyi tekintetek engedik, egy hónál hosszabb ideig is, sőt a büntetés egész tartama alatt is külön zárva tarthatók : a visszaesők, a megrögzöttebb, veszélyesebb gonoszok, és azok kik különzáratásukat önként kívánják. Az ily különzártak azonban a kir. ügyész (180. §.), a lelkész, orvos, fogházfelügyelő s a börtönmester által minél gyakoribb látogatásban részesitendők.