Rendeletek tára, 1872

Rendeletek - A MAGYAR KIR. IGAZSÁGÜGYMINISZTERNEK 1872-ik évi junius hó 22-én 11,216. szám alatt kiadott SZABÁLYRENDELETE A BÖRTÖNÖK ÉS FOGHÁZAK HÁZTARTÁSI SZÜKSÉGLETEINEK MEGHATÁROZÁSA, AZOK FEDEZÉSÉNEK S AZ ERRE VONATKOZÓ SZERZŐDÉSEK MEGKÖTÉSÉNEK MÓDJA, VALAMINT A SZÁMADÁSOK VITELÉNEK TÁRGYÁBAN - II. Fejezet. A fogház és börtön szükségletek fedezésének módja.

18 tositása czéljábol szerződésileg raegállapitandók. Különösen meghatározandó a vállalat tárgya, minőség, mennyiség s minden egyéb kellékek tekintetében; határozottan kiteendő: a teljesítés időpontja, vagy a vállalat időtartama, mely rendesen csak egy évre vagyis január 1-től deczember végéig terjedhet; végre a leteendő biztosítéki Összeg, mely a vállalat értékének 10 °/

0 -val állapítandó meg. 37. §. Az árlejtési tárgyalás az ügyészség székhelyén, egy arra alkalmatos helyiségben tartatik meg, melynek vezetése a kir. ügyészt, vagy alügyészt illeti. Az árlejtésről pontos jegyzőkönyv vezetendő. A tárgyalás alkalmával az árlejtés vezetője, az árlejtési föltételek felolvasása után s annak kijelentése mellett, hogy írásbeli zárt ajánlatok többé nem fogadtatnak el, a szóbeli árlejtést megkezdettnek nyilvánítja, s mindenekelőtt az árlejtési föltételeket felolvastatván, a megjelent s az árlejtésben résztvenni akaró vállalkozókat, azoknak aláírására, s ennek megtörténte után a megállapított bánatpénznek letételére hívja fel. A bánatpénz vagy készpénzben, vagy tőzsde-áron számitható államkötvényekben, vagy az állam által biztosított valamely vaspálya elsőbbségi kötvényeiben, előzetesen, s mielőtt még az illető szóbeli ajánlatot tett volna, az árlejtést vezetőnek kezeihez teendő le. Azok, kik az árlejtési föltételeket nem irták alá, vagy a meghatározott bánatpénzt nem tették le, ugy szintén azok is, kikre nézve a 34-ik §-ben meghatározott valamely kizárási ok forog fenn, az árlejtésben nem vehetnek részt. 38. §. A szóbeli árlejtés tartama alatt, az egyes vállalkozók által megajánlott árak, az árlejtési jegyzőkönyvbe pontosan