Rendeletek tára, 1872

Rendeletek - 1. A m. k. igazságügyministernek 1872. január 2. 1586/I m 872 közigazgatói sz. alatt kelt utasitása a királyi ügyészségek számára.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1872. 11 vagy a vizsgálati fogság a törvények, a fennálló szabályok vagy a gyakorlat szerint elrendelendő, a vádlottnak szabad lábon hagyása által a vizsgálat eredménye ne hiusittassék meg. 25. §. A vizsgálat folyama alatt, az erre vonatkozó inditványt vagy a tanúkihallgatást illetőleg szemle-jegyzőkönyvbe iktatja az ügyészségi tag vagy külön jegyzékben terjeszti elő, vagy pedig — a mennyiben indítványa a vizsgáló biró által mellőztetnék — az ennek adandó utasítás végett a bírósághoz folyamodik. Indítványaiban iparkodjék az ügyész csupán oly tények vagy körülmények kiderítésére vonatkozó adatokra szorítkozni, melyeknek kideritése a büntetendő cselekmény tényálladékának megállapítása, vagy a bűnösség bebizonyítása, vagy a súlyosító és enyhítő körülmények világosságra hozatala végett szükségesek. Szem előtt tartandó egyébiránt, hogy a vizsgálat fölösleges indítványok által ne bonyolittassék, sem a szükségnél tovább ne terjesztessék ki. Ezen szabály különösen szem előtt tartandó az esetben, ha vádlott letartóztatva van, s ártatlanságának kideritése alaposan remélhető. 26. §. Ha azonban a vizsgálóbíró jár el késedelmesen vagy követ el szabálytalanságot, köteles a kir. ügyész az orvoslás iránt a törvényszékhez folyamodni, s esetleg a kir. főügyészhez jelentést tenni. 27. §. Döntő határozatot a vizsgálat fölött a kir. ügyészség mellőzésével a törvényszék nem hozhatván, a befejezett vizsgálati iratok, a törvényszéki előadó véleményével együtt, a kir. ügyészhez teendők át, a ki véginditványát vagy az előadói véleményre jegyzendő hozzájárulással,