Rendeletek tára, 1871

Rendeletek - A HATÁRŐRVIDÉK RENDEZÉSÉRE VONATKOZÓ LEGFELSŐBB ELHATÁROZÁSOK - 12. Városi rendtartás a horvát-szlavon határőrvidéki városok számára.

MAGYAEOESZÁGIEENDELETEK TÁEA. 1871. 109 konaik, és sógoraik ügyeit — az unokatestvérekig bezá rólag — érdekli. 25. §. A városi tanácsgyülések évenkint őszszel az évi előirányzat megállapítására, s tavaszszal az évi számadások megvizsgálására külön összehivandók. E gyűlésekben a kormánybiztos elnököl. E gyűlések tartása előtt két héttel az évi előirányzat vagy az évi számadások, a községi vagyonról felvett leltárral együtt, a községi tagok általi megtekinthetésre nyilvánosan kiteendok s az általok tett megjegyzések a tárgyalásnál megbirálandók. A megállapított évi előirányzat s az évi zárszámadások eredménye a községi vagyonról felvett leltárral együtt a főhadparancsnokságnak helybenhagyás végett bemutatandók. 26. §. A városi tanács minden gyűlésében, kivéve a 25. §-ban megjelölt évi gyűléseket, a polgármester elnököl. A városi tanácsgyülés csak akkor határozatképes, ha a tanácsosok két harmadrésze, vagy azok póttagjai a tanácskozásban részt vesznek. A szavazás szóval történik, s érvényes határozat hozatalára átalános szavazattöbbség szükséges. Csupán ingatlan községi vagyon eladásánál szükséges az összes városi tanácsosok két harmadrészének beleegyezése. Ha valamely városi tanácsgyülés a póttagok behivása daczára ismételten nem szavazatképes, akkor nem halasztható ügyekben a polgármesternek joga van azok felett a jelenlevő városi tanácsosokkal tanácskozni és határozatot hozni. A városi tanács, minden meg nem jelenő tagjára, ki elmaradását kellőkép nem igazolhatja, 50 o. é. forintig terjedhető birságot róhat a községi pénztár javára. E. T. II. PÓT-FÜZET. 7