Rendeletek tára, 1871

Rendeletek - 10. A m. kir. igazságügyminiszteriumnak 1871. febr. 18 án 1840 sz. a. kelt rendelete a pesti érték- és árutőzsde és a temesvári Lloyd társulat szabályainak a bíróságokkal való közlése iránt.

48 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1871. nem engedtetnek, és köteles a fél az elnök rendreutasítá­sának feltétlenül engedelmeskedni, ellen esetben a ma­kacskodó a teremből kiutasittatik, és az itélet nélküle hozatik. 21. §. A perbeszédek befejeztével mindenik bírónak jogában áll, a peres kérdés tisztába hozatala végett, sze­mélyes tájékozhatására, a felekhez kérdéseket intézni. III. Bizonylati eljárás. 22. §. A bizonyitás módjai : a) hiteles okiratok, b) tanú vallomás, c) eskü, d) birói szemle. 23. §. Tanúkra hivatkozás esetében a bíróság elha­határozza valljon a tanúk kihallgatása vagy pedig ezek a megejtett vallomás utáni megesketése szükséges-e? 24. §. A mennyiben a felajánlott főeskü kivétele szükséges, az a választott biróság eló'tt eszközöltetik. Az eskü mintája a következő: En N. N. esküszöm az Istenre, hogy . . . Isten engem ugy segéljen. 25. §. Ha a választott biróság a tárgyalás folyama alatt a birói szemle megtartását szükségesnek találja, ez esetben kebeléből két tagot kiküld, kik egy ujabban ki­tűzendő tárgyalásnál eljárásuk eredményéről jelentést tesznek. — Egy ily jelentés, a jelentésben foglalt tény­körülmények iránt, teljes bizonyító erővel bir. Azon esetben, ha a két kiküldött között véleménykülönbség létezne, egy harmadik hívandó meg. 26. §. Az itélet hozatala alatt a felek eltávolíttatnak és csakis az itélet hirdetésére hivatnak be újólagosán. Az itélet a négy választott bíró szavazat-többsége alap­ján hozatik, és csak azon esetben, ha a szavazatok egyen-

Next

/
Thumbnails
Contents