Rendeletek tára, 1870

Rendeletek - MÁSODIK RÉSZ. Az uj telekkönyvek vezetését tárgyazó szabályok.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1870. 61 jószágtestre vagy jelzálogi követelésre kebeleztetik be vagy jegyeztetik elő, az által egyetemleges zálogok keletkeznek, melyek a hitelezőt arra jogosítják, hogy az egész követelésnek a több zálogtárgy bármelyikéböli kifizetését ;saját tetszése szrint kívánhassa. 107. §. Ha valamely követelés több oly zálogtárgyra biztosítandó, melyek különböző telekkönyvi betétekbe (vagy telekjegyzőkönyvekbe) vannak bejegyezve, az ezen telekkönyvi betétek mindegyikébe is bejegyzendő. Azonban a több zálogtárgyak közt az egyik betétben «előfordulók főj elzálognak, minden továbbiak pedig mellékjelzálognak tekintendők; ennélfogva azon telekkönyvi betét is, melyben a főjelzálog van befejezve, főbetétnek, s miden további telekkönyvi betét, melyben valamely mellékjelzálog fordul elő, mellék betétnek tekintendő. E végre következő eljárás tartandó szem előtt: a) Ha a követelés bejegyzése ugyanazon telekkönyvi hatóságnál vezetett több telekkönyvi betétekbe történik, az a fő betétben ugyanazon alakban s oly teljesen eszközlendő, mint átalában valamely követelés bekeblezésének történnie kell; ellenben a kör vetélés minden mellékbetétbe lehető rövidséggel s csak azon okirat kijelölésével, melynek folytán a bekeblezés vagy előjegyzés megengedtetett, és az összeg előadásával jegyzendő be. b) Ha pedig a követelés valamely más telekkönyvi hatóság könyveibe is bejegyzendő, mint a melynél a fóbetét vezettetik, ezen bejegyzésnek az e 1 s ő mellékbetétben ugyanoly teljességgel kell történnie, mint a főbetétben, mi által azonban ezen első betét mellékbetéti minőségét nem veszti el.