Rendeletek tára, 1870

Rendeletek - MÁSODIK RÉSZ. Az uj telekkönyvek vezetését tárgyazó szabályok.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1870. 43 vagy a kezesség (jótállás) terjedjen. Ha az okiratban ezen összeg előadása hiányzik, az a bekeblezési vagy előjegyzési kérvényben kifejezendő. Ha a jelzálog birtokosa ez esetben magát terhelve érzi az által, hogy bejegyzés végett fölötte nagy összeg adatott elő, ő annak kevesbitését kívánhatja, mi fölött a biró a felek kihallgatása után határozand. 66. §. Ellenben oly jogok vagy terhek bekeblezése vagy előjegyzése végett, melyek — mint a szolgalmak, bérlési jogok, természetbeni járadékok, a kikötniény — a zálogjogtól lényegesen különböző természetűek, a pénzbeni fölszámitás vagy egy bizonyos pénzösszegnek a lehető kárpótlás biztositásaképeni meghatározása nem kívántatik meg, habár azon jogok és terhek bekeblezése vagy előjegyzése által, mint p. o. a bérlési jognál, egyszersmind a netaláni kárpótlásérti zálogjog állapíttatnék meg (átalános polgári törvénykönyv 1121. §.) B) A bekeblezések és előjegyzések közös kellékei. 1. Eredeti okiratok, 67. §. Bekebelezések és előjegyzések csak oly eredeti okiratok alapján történnek, melyek azon fél irányában, a ki ellen a bejegyzés eszközöltetik, a polg. törv. rendtartás határozatai szerint bizonyító erővel birnak. Bírósági egyezségeknél a felek kiegyezése felől kia- ' dott végzések vagy különös hivatalos okiratok (polg, törv. rendtartás 275. §.) eredeti okiratoknak tekintendők, melyekre bekeblezések vagy előjegyzések történhetnek.