Rendeletek tára, 1870

Rendeletek - A bélyeg és illeték törvények és szabályok (Pótfüzet) - ELSŐ RÉSZ. A BÉLYEG- ES JOGILLETÉKEKKÖL. - I. FEJEZET. Átalános határozatok.

BÉLYEG- E8 JOGILLETEK. 11 tározatlan időre alakított testület vagy intézet fennállásához van kötve : az illeték az évi szolgálmány húszszoros összege után szabatik meg ; e) ha a szolgálmány bizonytalan időre köttetett ki : az illeték az évi szolgálmány háromszoros értéke után fizetendő ; f) ha pedig a visszaforduló szolgálmány határozott [időre is, és ezen kivül még további bizonytalan időre is kiköttetett : az illeték mind a határozott, mind a bizonytalan időre számitásba jő; de ez esetben a b) pont alatt megszabott tiz évi mertéken tul menni nem lehet; g) ha a tiz éven tul terjedő évi szolgálmány ok nem egyenlők : a szolgálmány egy évi értéke az összes szolgálmányok átlaga szerint állapittatik meg; * h) ha az okiratban a szolgálmány határozott összegben nincs ugyan megállapítva, de annak legfőbb mértéke (maximum) ki van fejezve; vagy pedig két rendbeli jog avagy kötelezettség közti választás köttetett ki : az illeték az első esetben a legfőbb mérték pénzértéke, a másikban pedig a választástól függővé tett nagyobb pénzérték után szabatik meg. 31. §. Ha a jogügylet feletti bélyegköteles okirat oly tárg^vakra vonatkozik, melyeknek egy része megbecsülhető, másika nem : az illeték a megbecsülhető rész pénzértéke után szabatik meg, a meg nem becsülhető rész pedig anynyiban számitásba nem vétetik

7 a mennyiben ez által az illeték kevesebb nem lesz, mint lenne akkor, ha az okirat csupán meg nem becsülhető tárgyakra vonatkoznék. 32. §. Ha valamely jogügyletről kiállított bélyegköteles okirat oly tárgyakra vonatkozik, melyek különböző állandó Megbecsülhető érték utáni illeték. Különböző állandó bélyegilletélt alá eső okiratuk.