Rendeletek tára, 1869
Rendeletek - 1. A honvédelmi m. kir. ministernek 1869. évi január hó 8-án 155. sz. alatt kelt körrendelete, valamennyi törvényhatósághoz, a véderőről szóló 1868-ik évi XL. törvényczikk végrehajtása és foganatosítása iránt.
10 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA 1869. I. makra, melyek katonai özvegyeket vagy árvákat illetnek meg, igényt nem tarthatnak. A tartalék, valamint a véglegesen nyugalmazott tisztek, katonai felek és hivatalnokok nösülésüket a menyaszszony erkölcsi bizonyítványával és az esketési anyakönyvi kivonattal felszerelt jelentés mellett az illető katonai nyilvántartási hatóságnak bemutatni tartoznak, mely is azokat a személyzeti alapkönyv kiegészitése végett, még pedig a tartaléktisztek felöl esetről esetre a létszám nyilvántartási, a többiek felől pedig évnegyedenkint az illető katonai parancsnokságnak bejelenteni köteles. 23. A testi és vasraverési büntetésnek már megtörtént betiltását illetőleg rendeltetik, hogy a II. osztályú fegyenczek és általában minden fegyencz kincstári — szintúgy mint magán-munkákra csak letartóztatási helyükön alkalmazhatók. Egészségi tekintetből gondoskodni kell, hogy a fegyenczek szükséghez képest a vár vagy fogházon belül kellő őrizet mellett szabad levegőre bocsáttassanak. Jövőben, valahányszor a törvényszék katonát fogságra itél, melylyel már a törvénynél fogva vasra verésnek föltétlenül lenne helye, avagy az súlyosbításul alkalmaztathatnék, vasraverése helyett a testi fenyíték kizárásával, csak egy vagy több, a katonai büntető törvény szerint megengedett súlyosbítás szabható. A már ezelőtt börtönre vagy vason letartóztatásra elitéltek ellen azon okból, mivel a lánczoktól feloldattak, más snlyosbitást alkalmazni nem lehet. 24. Kiköltözés czéljából támasztott katona elbocsátási igények még jelenleg a hadseregben és a hadtengerészetben szolgáló egyének által is érvényesíttethetnek. Ily kérvények a családi tekintetből való elbocsátásokra nézve érvényes szabályokhoz képest a törvényesen meg-