Rendeletek tára, 1868

Rendeletek - 1. Az 1865/7-ik évi ORSZÁGGYŰLÉSI TÖRVÉNY-CZIKKEK XIII.TÖRVÉNYCZIKK a vasutak és csatornák épitése végett létesitendő kölcsönről. - XV. TÖRVÉNYCZIKK. az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról.

Magyarországi Törvényolt és Rendeletek Tára. 1868. I. 0 teinek vagy hozzájárulási kötelezettségeinek fedezését a rendes jövedelmi forrásokból kiteremteni nem birná: akkor az erre megkívántató rendkivüli forrásokról saját hitelére köteles gondoskodni, 4. §. Midőn mindkét fél érdekében s különösen oly szükségletek fedezésére, melyek a pragmatica sanctió értelmében a közös ügyekhez tartoznak, rendkivüli kiadások teendők, s netalán czélszerünek mutatkozik ezekre az 1867 : XII. t. cz. 56. és 57. §§-a értelmében a két törvényhozás (birodalmi tanács és országgyűlés) jóváhagyásával uj kölcsönt közösen venni fel : ily esetekben a kamatok, és azon esetre, ha a tőkevisszaíizetés volna kikötve, ez utóbbi is, a magyar korona országai s ő felsége többi országai és királyságai között azon arányban fognak megosztatni, a mely a kölcsön felvételekor a pragmatica sauctioból folyó közös ügyek költségeinek fedezéséhez járulásra nézve fenáll. 5. §. Az államjegyekből és váltó-pénzjegyekből álló s összesen 312.000,000 ftot tevő függő adósság mindkét fél közös jótállása alá helyeztetik. Mivel pedig a gmundeni, aussei és halleini sóbányákra bekeblezett 100.000,000 ftnyi zálogjegyek, a melyeknek kamatoztatásához és törlesztéséhez szükséges összegekből a Magyarországra eső évi járulék az 1. és 2. §§-okban megállapított állandó és változhatlan összegekbe már befoglalva van. oly összefüggésben állanak az államjegyek forgalmával, hogy a zálogjegyek és az államjegyek együtt véve 400 milliót meg nem haladhatnak ugyan, de ezen véghatáron belül a zálogjegyek időnkinti kevesbedése