Rendeletek tára, 1868

Rendeletek - 19. A m. kir. igazságügyministernek 1868. éri február 22-én kelt rendelete, mind az öt sajtóügyi vizsgáló biróhoz: a sajtóügyi vizsgáló birók hatáskörének szabályozása tárgyában.

5(3 Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára. 1868. I. esetben sem teheti ; még akkor sem, ha a vizsgálat folyamán azon meggyőződésre jutna, hogy a vád átalában, vagy bizonyos személyekre nézve, alaptalan. Továbbá az i 867. évi május 17-én kibocsátott ministeri rendelet 17-ik §-a értelmében, (lásd 1867. évi Törv. és Rend. Tárának 56-ik számát), köteles ugyan a vizsgáló biró a védelemre vonatkozó adatokat is egész részrehajlatlansággal felvenni, s egybegyűjteni ; de hatáskörének tulhágása lenne : ha a vádlottat, nyilatkozatának nyilvános magyarázatára vagy visszavonására birni törekednék, vagy azt tűzné ki czélul, hogy a vádlót és vádlottat kiegyeztesse. Elvégre nem szabad szem elöl téveszteni : hogy a védelem sajtóperekben szóbeli, nyilvános és közvetlen, amelynek az esküdtek szine előtt van helye ; minélfogva az esküdtszéki intézménynek teljes elfordítása volna, ha a vizsgálatról felvett jegyzőkönyv Írásbeli perbeszédek gyűjteményévé fajulna el. A vizsgálati jegyzőkönyv nem foglalhat mást magában, mint a tény beismerését vagy tagadását, a védelem röviden és szabatosan megjelölt sarkpontjait, a vizsgáló biró által a körülményekhez képest felteendő kérdéseket s ezekre adott feleletet a tanuk nyilatkozatát, a terhelő, mentő és enyhitö adatok elsorolását ; az tehát nem birhat sem vád-, — sem védirat természetével, hanem a tényálladék híí tükrének kell lennie. Ez okból meg nem engedhető: hogy a jegyzőkönyvbe a vádló és vádlott észrevételeiket sajátkezüleg irják be ; hanem azt kizárólag a a vizsgáló bírónak kell vezetnie. Nagy súlyt helyzek még az eljárás gyorsaságára is, mi az esküdtszéki intézmény hitelének és czélszerüségének egyik fŐ tényezője. Ugyanazért óvakodnia kell a vizsgáló birónak minden hosszadalmasságtól vagy oly adatok gyűjtésétől, a melyek a törvény szerint a vádlott mentségére még akkor sem szolgálhatnának, ha azok által a ténykörülmény , a melyre a vádlott hivatkozik , bebizonyítható volna is. így például 1848: 18-dik törv. czikk