Rendeletek tára, 1868

Rendeletek - 120. A m. kir. igazság- s belügyi ministereknek 1868. évi nov. 5-én kelt rendelete, Magyarország valamennyi törvényhatóságához: melylyel a legfelsőbb helyen jóváhagyott uj rögtön-birósági szabályok közöltetnek.

Magyarországi Torvények és Rendeletek Tára. 1868. I. ha a bíróság nyelvét nem értené, előtte saját anyanyelvén értelmeztetik ; végre ha irni tud, általa sajátkezüleg aláiratik, különben pedig kézjegyével elláttatik, ha pedig vallomását konokságból aláirni, illetőleg kézjegyével megjelölni nem akarná; ez a biróság jegyzője által vallomása alá följegyeztetik. — Ezután a tanuk, kiknek életkora és polgári állása kiteendő, hit alatt kihalgattatnak, vallomásaikat önmaguk sajátkezüleg aláírják, vagy kézjegyükkel ellátják Mind ez után pedig a szembesítések eszközöltetnek. Azon esetekben, midőn a sebész-orvosi látlelet oly sarkalatos oklevelet képez, mely az Ítéletnek alapul szolgál, s az nem valamely hites tiszti orvos vagy sebész által hivatalosan adatott ki : a látleletet kiállító orvosnak is eskü alatti meghiteltetése szükséges. Végre meghallgattatik a tiszti ügyész vádja és inditványa, s a védőnek védelme, melyek röviden összefoglalva szintén jegyzőkönyvbe iktatandók. 19. §• Arra, hogy a vádlott elitéltethessék, okvetlenül szükséges, hogy bűnössége saját vallomásából a tényálladékkal együtt, tökéletesen bebizonyítva legyen; körülményekösszetalálkozásából merített, úgynevezett „összetett" bizonyítékra az ítélet nem alapitható. A vádlottat fenyegetéssel, veréssel, kegyelemigérettel vagy bármi más móddal vallomásra kényszeríteni, vagy csábítani szigorú felelősség terhe alatt tiltatik. 20. §. Ítélethozatal. A tárgyalás befejeztével a bíróság a jegyzökönyvet egész terjedelmében felolvastatván, á hallgatóságot eltávolítja, vagy mellék helyiségbe vonul vissza, és minden körülménynek, különösen annak : vajjon a vádlott rögtön biM. TÖrv« ét EundileUk Tára. 34