Rendeletek tára, 1868

Rendeletek - 102. A magyar kir. pénzügyminister által 1868. évi augustus 23-dikán kibocsátott rendszabályok : az államjavak kezelésére nézve.

Magyarországi Törvények éa Rendeletek Tára. 1868. I. 447 hanem a bérlő köteles, magán a birton felétetni és alomnak használni, s a czélszerüen kezelt trágyát a bérleti birtokra fordítani. 22. §, Al-haszonbérlet semmi szin alatt meg nem engedtetik. 23. §. Részes niivelés alá egyedül a tavaszi kapás növények adhatók ki. 24. §. Oly régi bérlő, ki a múltra nézve hátralékba van, uj kincstári bérletbe semmi szin alatt sem bocsátható. 25. §. Bérelengedésnek semmi szin alatt és semmi körülmények között helye nincs; terméketlenség, vagy bárminemű elemi és egyéb csapások, ép oly kevéssé jogosítják a bérlöt bérelengedésre, mint azon rendkívüli körülmény, ha legfelsőbb rendeletek folytán, a bérbeadó uradadalom adóelengedésben részesülne. 26. §. A bérbirtokon királyi kisebb haszonvételi jogot a bérlőnek gyakorolni nem szabad. 27.§. Jogosult közlekedési utakakat, melyek a haszonbérbirtokon keresztülvonulnak, ideértve a határutakat, bérbevevőnek tilalmazni vagy elzárni nem szabad; ellenben a kincstár engedélye nélkül uj utakat, melyek közlekedési utakká válhatnának, bérlőnek nyitni nem szabad. 28. §. Az államadót és földtehermentesitésijárulékot a kincstár fizeti ; minden egyéb a birtok után járó terhek, minden beszámítás nélkül, egyedül a haszonbérlőt terhelik. 29. §. Miután a haszonbérlők azon kötelezettséget vállalják magukra, hogy a föld erejének kimélésével okszerű gazdálkodást fognak folytatni, s e czélból kellő mennyiségű takarmányt termeszteni, elegendő marhát tartani, s a szükséges trágyamenynyiséget előállítani ; sőt mindezekhez, ha a megkívántató gazdasági épületek hiányoznának, azokat ingyen és beszámitás nélkül tartoznak felépíteni : ennélfogva az eddig gyakorlatban volt rövid idejű haszonbérletek helyett, melyeknél okszerű gazdálkodást várni nem