Rendeletek tára, 1868

Rendeletek - 92. A magy. kir. bel- és igazságügyministeriumoknak 1868. évi augustus hó 12-én kelt rendelete, az erdélyi királyi biztoshoz, az országbiróhoz, a hétszemélyes tábla erdélyi osztályához, a marosvásárhelyi törvényes királyi itélő táblához, és an. szebeni fő törvényszékhez: a székelyföldi urbériségek országos kárpótlása tárgyában.

Magyarországi Torvények és Rendeletek Tára. 1868.

1. 267 pótlása közt eddig fennállott, s a mely az 1854. évi június 21-én kelt 1. f. rendelet tulmerev alkalmazásából eredt, a kölcsönös igazság, s a méltányosság igényeinek megfelelőleg kiegyenlítessék. A most érintett aránytalanság oka ott rejlik : hogy a székelyföldi urbériségekért járó kárpótlás felszámitásánál az országos kárpótlást szabályozó 1854. évi jun. 21-én kibocsátott 1. f. rendeletnek kizárólag és egyedül csak azon alap elve szolgált irányadóul, a mely egész Erdélyre nézve a terület szerénti kárpótlást határozta el ; ellenben ugyanezen 1. f. rendelet ama másik kedvezményéből ; a mely szerint az uri természetű tizedért mindazok részéről külön kárpótlás volt igénybe vehető, a kik a tizedszedésnek 1848-ik évig gyakorlatában voltak, — a székelyföld, a hol a sajátságos jog- és birtokviszonyok természeténél fogva tized egyátalában nem létezett, kizárva maradt. E szerint, a mig Erdély többi részeiben a terület szerinti kárpótláson kivül az úrbéri szolgálmányok egy része is (a tized) kárpótolva lön: a székelyföld csak a terület szerinti egyszerű kárpótlásban részesült, s ezen aránytalanság még inkább érezhetővé vált az által : hogy a székelyföld nagy részében nem csak a föld értéke jelentékenyen magasabb, mint Erdély megyéiben, hanem az urbériségektöl járt kézi és szekeres napszámok mennyisége is sokkal nagyobb volt épen azon oknál fogva, mert itt az urbériségeket a tized szolgálmány ne m terhelé, Megszűnik ez aránytalanság : ha a kettős kárpótlás, a mely Erdély többi részeiben az országos alapból nyújtatott, a székelyföldre is kiterjeszi étik ; kiterjesztetik ollyképen, hogy a székelyföldi urbériségekért a terület szerinti kárpótláson kivül, azon kárpótlás is megadassék, a mely a tized után járna, — ha e tized ott valóban létezett, s azt nem a kézi és igás napszámok nagyobb mennyisége pótolta volna. De valamint az igazság és méltányosság követeimé-