Rendeletek tára, 1868

Rendeletek - 175. A magyar éjszak keleti vasút engedély-okmányának tervezete

Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára, 1868. Mihelyt az 1. §-ban körülírt vonalak valamelyikén anynyira növekedett a forgalom, hogy az egy évi bruttó-jövedelem mértföldenkint 120,000 o. é. frtot ezüstben fölülhaladna, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állam kamatbiztositását többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek, az illető vonalon minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni ; ellenben az államkamatbiztositék igénybe vételének ideje alatt a forgalom növekvésénél a ministerium bármelyik vonalon kivánhatja a második sin-ut előállítását ; csakhogy ezen esetben a részletek külön egyesség utján fognak az engedélyesekkel megállapittatni. Az emelkedések legtöbblete (maximum) a debreczenszatmár-németi-tekeháza-szigeti, továbbá a tekeháza-csapi szakaszon folytatólag egész a b.) alatti kiágazási pontig, ugy szintén a csap munkácsi szakaszon 1 : 250-hez; a b.) alatti kiágazási ponttól Sátoralja-Ujhelyen át egész Zomborig 1 : 150-hez arányban tűzetik ki ; végre az ugyanezen kiágazási ponttól egész Kassáig terjedő szakaszon 1 : 100hozi emelkedési legtöbblet (maximum) kívánatosnak találtatik ugyan, azonban ha ezen emelkedés mellett az építési költségek 10%-nál többet tennének azon költségeknél, melyek azl :80-hoz emelkedési viszony melletti építésnél szükségeltetnek, megengedtetik az engedélyeseknek, hogy a legtöbblet emelkedési viszony 1 : 100-nái nagyobbra, de 1 : 80-nál semmi esetre kedvezőtlenebbre ne vétethessék. A kanyarodások fél átmérője : a debreczen-szathmártekeházi és a tekeháza-csapi szakaszon folytatólag egész ab) alatti kiágazásig, ugy szintén a csap-munkácsi vonalon 600 méternél; a tekeháza-szigeti és a b.) alatti kiágazási ponttól Sátoralja-Ujhelyen át Zomborig, valamint ugyanazon kiágazástól egész Kassáig terjedő szakaszokon pedig 400 méternél kisebbre nem vehető. 66*