Rendeletek tára, 1867

Rendeletek - 105. A magy. kir. igazságügyministernek 1867. jul 25-én kelt pótrendelete, a sajtóvétségek felett itélő esküdtszékek felállitása iránt 1867. évi máj. 17-én kibocsátott ministeri rendelet némely pontjaira nézve felmerült kételyek tárgyában.

236 Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára. 1867. rebocsátott s lehetségig rövidre vont alakjában is 105 §-t tartalmaz, az egész perrendtartást belefoglalni szükségesnek nem mutatkozott, — mindenütt, hol a rendeletben külön szabály felállítva nincs, a közönséges perrendtartás szabályai alkalmazandók. A mi már a felvilágosításra s bővebb értelmezésre váró egyes kételyeket illeti : 1. Az illetékesség iránt fenforgó kételyre nézve, — a mennyiben t. i. a 15-ik §-ban idézett 1848 : 18. törvényczikk 23-ik S -sa az illetékesség iránt a nyomtatvány megjelenésének helye s a vétséget elkövető egyén lakása tekintetében vagylagosan (disjunctive) rendelkezik, az 5-dik §-ban pedig az s betű által összekapcsoltán (conjunctive) látszik intézkedés téve — határozottan azon magyarázat adatik, hogy e tekintetben az 1848-diki törvény szava szolgáljon irányadóul, s az illetékesség a nyomtatvány megjelenési helye, — vagy a vétséget elkövető egyén lakása után, tetszés szerint határoztassék meg, s e két illetékességi alap nem összekötve, hanem vagylagosan (disjunctive) vétessék. A ministeri rendelet 5-dik §-ában „vagy" kifejezés helyett becsúszott s betű, mely a kételyre okot szolgáltatott, nyomtatáshibának tekintendő. Miután e kétely ekkint meg van szüntetve : nem igen valószínű, hogy illetékességi kifogások egyáltalában, vagy legalább gyakrabban előforduljanak ; hogy azonban netaláni szükség esetében, minden ide vonatkozó kérdés, nevezetesen : hogy az illetékességi kifogás felett ítélni ki legyen hivatva ? teljesen meg legyen oldva s az illetékességi egész eljárás világosan szabályozva, a következő felvilágosítások adatnak : a) a vizsgáló biró, kinél a sajtóvétségek bejelentése történt (16. §.), vizsgálatát mindenesetre bevégezni tartozik, s Őt illetőleg, mint a kinek hatásköre az egész országra kiterjed, illetékességi kifogásnak helye nem lehet.