Rendeletek tára, 1867

Rendeletek - 35. A m. kir. pénzügy minister 1867. évi april 4-én kelt rendelete, az arany- és ezüstáruk finomsága és ennek ellenőrzése iránt 1866. évi május 26-kán kibocsátott cs. rendelet érvénye kérdésében.

70 Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára. 1867. Belföldi ezüstne

müek nél: 1. 950 ezredrész (15 lat 3.6 szemer) 2.900 „ (14 „ 7.2 „ 3. 800 „ (12 „ 14.4 „ 4. 750 „ (12 „ Ezen finomsági fokoknak csupán megfelelő száma jelöltetik meg hivatalosan a szereken. Más finomságokkal ugy kell bánni, mint a legközelebb eső alacsonyabb törvényes finomsági fokkal. Megaranyozott, vagy aranynyal bevont (lemezeit) ezüstnemüek ezüstnemüekül igazoltatnak. 21. §. Arany- s ezüstnemüek alatt nem értetnek oly más fémekből készült szerek, melyek csak megaranyozvák, megezüstözvék, lemezelv ék, vagy a melyek aranynyal vagy ezüsttel ugy vannak összekötve (keverve), hogy a nemes érez nem képez többet a szer összsúlyának egy negyedénél (250 ezredrészénél). Az ily szereket nem szabad arany- s ezüstnemüekül árulni s eladni. 22. §. Oly arany- s ezüstnemüeknek, miknek alkatrészei forrasztás által vannak összekötve, se egészben a forrasztó-vegy beleszámításával, se az egyes alkatrészek egyikében nem szabad a bélyeg által kifej ezendönél csekélyebb finomsággal birniok. 23. §. A valamely arany-, vagy ezüstnemü forrasztására alkalmazott forrasztó vegynek legalább felerészben ugyanazon nemes érezböl kell állania. A forrasztó-vegy nem haladhatja tul a forrasztásra mulhatlanul szükséges mennyiséget. 24. §. Az arany vegyitéséül csak ezüstöt vagy rezet, vagy ezüstöt és rezet, az ezüst vegyítésénél csak rezet szabad használni. Más fémek, vagy fémvegyületek ki vannak zárva.