Rendeletek tára, 1867

Rendeletek - 159. A m. k. közlekedési ministeriumnak a megyei és városi hatóságokhoz 1867. sept. 12-ikén intézett utasitásai: I. A kir. országutak fentartása körüli eljárás szabályozása.

Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára. 1S67. 429 Az ilyen fenmaradt kavicskészletekre egyébiránt az utápolási személyzetnek szigoru ellenőrködéssel kell lenni, nehogy azok rósz akaratból az uj szállítmány pótlására használtassanak föl. 12. §. Midőn már a kavics kiszállitva s akadálytalanul átvéve van, következik annak felhasználása, mely az utápolás legfontosabb s legnagyobb gondot igénylő részét teszi. Atalában véve szigorú gondot kell forditani arra, hogy a kavicsolás a legnagyobb gazdálkodással, azaz csak azon helyeken történjék, hol az mulhatlanul szükséges nem csak azért, mert észszerűen teljesített kavicsolás mellett az épitő alapnak tetemes kiadását lehet megkimélni, mit pedig szem elöl téveszteni soha nem szabad, hanem azért is, mert a felesleges kavicsolás az utat jobbá nem teszi, ellenben a közlekedést hosszabb időre neheziti. — Továbbá a kavics beágyazásának mindenkor az esős Őszi időben, vagy ha ez meg nem történhetett, akkor a tavaszi esős évszakban, a téli fagy olvadása után azonnal kell történni. — Hahogy a nyári évszakban is szükségeltetnék kavicsolás, mely mindenesetre csak kis terjedelmű lehet, s legfeljebb a kerékvágások, vagy rendkivülileg származott gödrök betöltésére vonatkozhatik, a kavicsolást, az ily esetben is — lehetőleg esős időben kell teljesíteni. A kavicsol ásnál arra kell ügyelni, hogy szükségtelen pazarlás ne tétessék. — Ataljában véve csak a kerékvágások, mélyedések betömésére kell szorítkozni, s az utat kőalapzatja feletti szélességében egészen csak oly helyeken bekavicsolni, hol az jelentékenyen s nevezetesen előbbi szükségelt domboruságából 2—3 hüvelyknyire már le van kopva, mely utóbbi eset rendszeresen, s gondosan vitt ápolásnál ritkábban merül fel.