Rendeletek tára, 1867

Rendeletek - 105. A magy. kir. igazságügyministernek 1867. jul 25-én kelt pótrendelete, a sajtóvétségek felett itélő esküdtszékek felállitása iránt 1867. évi máj. 17-én kibocsátott ministeri rendelet némely pontjaira nézve felmerült kételyek tárgyában.

Magyarországi Törvények és Kendeletek Tára. 1867. 235 105. A magy. kir. igazságügyministernek 1807. jul 25-én kelt pótrendelete, a sajtóvétségek felett itélő esküdtszékek felállitása iránt 1867. évi máj. 17-én kibocsátott ministeri rendelet némely pontjaira nézve felmerült kételyek tárgyában. A sajtóvétségek felett itélö esküdtszékek felállitása iránt 1867. éyi május 27-én kibocsátott ministeri rendelet némely szakaszainak értelmezése, s a felmerült kételyek eloszlatása tekintetéből, pótlólag rendeltetik : Az emiitett ministeri rendelet szövegében némely helyütt az „esküdtszék" kifejezés alatt nem csupán a vádlottak vétkessége felett itélö s 12 tagból álló, szorosb értelemben vett esküdtszék, hanem ez, a törvényt alkalmazó s az esküdtszéki eljárást vezető birósággal együttvéve értendő; ugyanazon jelentéssel, mint a „jury** kifejezés (81. §. 5-ik sor). Ugy szintén a „biróság" kifejezés alatt nem épen csak az összes biróság, hanem annak bizonyos eljárásokra hivatott része, p.. o. az elnök is értetik. Áltános szabály, hogy a 12 polgárból álló, szorosan vett esküdtszék egyedül csak a vádlott vétkessége felett Ítélhet (2. §.) s azon esetben, ha tagjai közül valaki hiányoznék, e hiányt kiegészitheti (30. §.) ; ellenben minden egyéb birói teendő, ugy mint : illetékesség s kereshetőség (actoratus) elleni kifogások, ugy szintén halasztás, igazolás, perújítás iránti folyamodások feletti határozás a biróságot (t. i. a királyi s kerületi táblai küldöttséget) s illetőleg a meghatározott esetekben az elnököt illeti. Általános szabály továbbá, hogy miután a sajtóvétségek felett itélö esküdtszékek iránti rendeletbe, mely a köz-