Rendeletek tára, 1867

Rendeletek - 56. A m. k. igazságügyministeriumnak 1867. évi május 17-én kelt rendelete, a sajtóvétségek felett itélendő esküdtszékek felállitása iránt.

Magyarországi Törvények és Eendeletek Tára. 1867. ^37 68. §. A szavazás élő szóval történik; de mihelyest csak egy tag kivánja, titkossá változik át. „Igen" vagy „nem" — ennyiből áll az egész szavazat. 69. §. Arra, hogy a vádlott vétkesnek mondassék ki, legalább 7 szavazat szükséges; — 6 felmentő szavazat elégséges a vádlottnak feloldozására. 70. §. Az esküdtek, miután feleleteik főnökük által a megfejtés végett nekik átadott kérdések aljára Írattak, a tárgyalási terembe visszatérnek, hol előbbeni helyeiket újra elfoglalván, főnökük igy szól : „becsületemre és lelkiismeretemre, Isten és emberek előtt, az esküdtszék határozata ennyi vagy annyi szavazattal : a vádlott vétkes ;" vagy : „az esküdtszék határozata ennyi vagy annyi szavazattal: a vádlott nem vétkes" stb. — egyszersmind az irott feleleteket az elnöknek átadja, ki azokat a jegyzővel együtt aláírja. 71. Ha a biróság tagjai kivétel nélkül ugy vannak meggyőződve, hogy az esküdtek az ügy lényegére nézve hibáztak : joguk van az esküdtszék határozatát felfüggeszteni, s az ügyet uj esküdtszék elé terjeszteni. Ezen uj esküdtszék ugy lesz alakítandó, mint az előbbeni ; de nem azon osztályból, melyből az előbbi alakíttatott, hanem abból, melyet a következő évnegyedben érne a szolgálat rendje. 72. §. A határozat ezen felfüggesztésének egy ügyben csak egyszer van helye, s csak elmarasztaló határozat esetében, feloldozó határozat nem függesztethetvén fel. 73. §. Az esküdtszéki határozatnak kijelentése után az eínök a vádlottat előrendeli, s a hozott határozatot a jegyző által előtte felolvastatja. 74. §. Midőn a vádlott „nem vétkes"-nek

a nyilvánittatik, az elnöklő biró által a vád alól haladék nélkül felmentetik. 75. §. Ha a vádlott „vétkes"-nek jelentetett ki, a közvádló előadja kivánatát a törvény mikénti alkalmazása iránt.