Rendeletek tára, 1867

Rendeletek - 56. A m. k. igazságügyministeriumnak 1867. évi május 17-én kelt rendelete, a sajtóvétségek felett itélendő esküdtszékek felállitása iránt.

Magyarországi Törvények és Kendeletek Tára. 1867. 133 ellenében, ki a külföldön lakik vagy tartózkodik, kikiáltás használtatik. 47. §. Megnyittatván ekkép a tárgyalás, ez minden megszakadás s a külvilággali minden közlekedés nélkül mindaddig folytatandó, mig az esküdtek határozatot hoztak a vétkesség kérdésében. Az elnök csak annyi időre függesztheti fel a tárgyalást, mennyi a birák, esküdtek, tanuk és vádlottak kipihenésére szükséges. 48. §. Az elnök, miután a fentebb emiitett kérdéseket a vádlotthoz intézte, a közvádlóhoz és védőhöz fordul, emlékeztetvén őket a törvény iránti tiszteletre és azon kötelességükre, mely szerint jogaik gyakorlatában illedelemmel tartoznak eljárni. 49. §. Mindenekelőtt a vádlevél olvastatik fel a jegyző által ; azután, ha a vádlott nem akarna már előre az ügy fölött nyilatkozni, a kérdéses nyomtatványok vagy metszvények bemutatása s illetőleg felolvastatása után, a vallomástételeik előtt megesketendő tanuk és műértők kihallgattatnak. 50. §. Vallomása közben a tanú vagy műértő félbe nem szakasztathatik ; ennek berekesztése után azonban a vádlottnak vagy védőjének joga van a tanúhoz kérdéseket intézni, s az ellene vallottaknak személyes hitelessége és előadása ellen mindazt fölemlíteni, mi támaszául szolgálhat a védelemnek. 51. §• A megbecstelenítő, meggyalázó, sértő állitások bebizonyítására nézve az 1848: XVIII. törvényczikkely 24-ik s 25-ik §-aiban foglalt külön rendelkezés szolgáland zsinórmértékül. 52. §. A birák, az esküdtek s a közvádló mindazon kérdéseket intézhetik a tanúhoz, melyeket az ügy kifejlésére szükségeseknek gondolnak. 53. §. A bünvizsgálati irományok egyes pontjai a birák, esküdtek, közvádló vagy védő kívánságára a jegyző által felolvastatnak ; de a bűnvizsgálati irott tanuvallomá-