Rendeletek tára, 1867

Rendeletek - 56. A m. k. igazságügyministeriumnak 1867. évi május 17-én kelt rendelete, a sajtóvétségek felett itélendő esküdtszékek felállitása iránt.

XBö Magyarországi Törvények és Kendeletek Tára. 1367. 27. §. A törvényhatóságok elnökei, mihelyest a bíróság elnökének értesítését veszik, az illető esküdtszéki osztályokat azon sorban, mint ez a 11-ik §-ban megszabva van, a tárgyalásra kitűzött napra berendelik 28. §. A meg nem jelent, vagy idö előtt s a bíróság elnökének engedelme nélkül eltávozott esküdt, ha kimaradásának vagy eltávozásának nyomós okát nem adhatja, 100 forintig terjedhető birságban marasztatik el ugyanazon bíróság által. 29. §. Megérkezvén a tárgyalás napja s órája, az ülés megnyitása előtt, de a közvádlónak s a vádlottnak és védőjének, ha ilyen van, valamint a szolgálatra berendelt esküdtszéki tagoknak — kiknek névsora már legalább két nappal az előtt mind a közyádlóval, mind a vádlottal elnökileg közöltetett, — jelenlétükben, a biróság elnöké felolvassa a szolgálatra berendelt esküdtszéki tagok neveit, hogy ekképen mindanynyinak jelenlétéről meggyőződjék. 30. §. Ha a beérkezett esküdtszéki tagok nincsenek harminczhatan, akkor a megjelentek az esküdtszéki képességgel bíró helybeli egyének közül, szabad választás utján, azonnal kiegészítik magukat. 31. §. Együtt lévén a 36 esküdtszéki tag, mindegyiknek neve külön papirra föliratik s ugyanazon egy edénybe vettetik. 32. §. Az esküdtszéki eljárásnál mind a vádlott, mind a köz vádló azon joggal bir, hogy az esküdtszéki szolgálatra kijelölt 36 esküdtszéki tag sorából, mindegyik külön-külön 12 tagot visszavethet a nélkül, hogy ezen visszavetésnek okát adni köteles volna. 33. §. Ez oly módon történik, hogy midőn az esküdtszéki tagoknak a fentebbi 31-ik §. szerint egy edénybe vetett neveit a biróság elnöke egymásután kihúzza, ugy a vádlott, mint a közvádló minden kihúzott névnél megkérdeztetik : ha azon tag ellen, kinek neve épen kihúzatott, akar-e visszavetési jogával élni ?