Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-67
5523 Az Országgyűlés 67. ülése, 1989. november 23-án, csütörtökön 5524 ma is. Az Alkotmánybíróság, az alkotmánybírák és a magyar Köztársaság méltósága elválaszthatatlanok. A törvény egésze és számos rendelkezése kifejezésre juttatja az Alkotmánybíróság és bírái ilyenkénti különleges helyzetét is, a személyükkel szemben támasztott magas követelményeket. Az Alkotmánybíróság tagjává válás szakmai feltételeinek meghatározásakor a törvény más-más feltételeket állít az elméleti és a gyakorlatban dolgozó jogászok számára egyaránt. Ezt hallottuk az előbb Karvalits Ferenc úrtól, aki felolvasta az ezirányú jogszabályváltozás igényét. Ennek logikája azonban mindig ugyanaz. Eszerint a kiemelkedő tudású elméleti jogászok közül csakis azok választhatók alkotmánybíróvá, akik egyetemi tanárok, illetőleg nagydoktori tudományos fokozattal rendelkeznek. Es legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választhatók még ki. Mindezekre tekintettel jelentem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a fentiek legmesszebbmenő figyelembe vételével bizottságunk a jogi bizottsággal egyetértésben az Alkotmánybíróság első öt tagjának a következő urakat jelöli: dr. Ádám Antal úr, dr. Kilényi Géza úr, dr. Solt Pál úr, dr. Sólyom László úr, és dr. Zlinszky János urakat. A bizottsági munkával, a jelöltek kiválasztásával kapcsolatosan a bizottság írásos jelentését képviselőtársaimnak írásban kiosztattam. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróságról szóló törvény, amelyet mi hoztunk ez évben és október 30-án a Magyar Közlönyben világot látott, tehát eszerint a törvény szerint az Alkotmánybóróság tagjaira a jelölőbizottság tesz javaslatot, a meghallgatás joga a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságé, amelynek ülésén bármely képviselő részt vehet. A plenáris ülésen további jelöltet állítani nem lehet. A szavazás titkosan, szavazólappal történik, amikor is a Parlament szavazással dönt arról, hogy mind az öt jelöltet vagy közülük csak egyeseket fogad el. Természetesen, akik megkapják a kétharmados többséget az öt közül, azok tekinthetők megválasztottnak. Kérdezem az Országgyűlést, van-e valakinek észrevétele az elhangzottakhoz? Bánffy György képviselőtársunk kér szót. BÁNFFY GYÖRGY: Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Ha az előbb táblára pillantottak, láthatták, hogy 88 szavazó hiányzik. Tudjuk, hogy a kétharmados többséghez nem a jelenlevő képviselői szám kétharmada, hanem a megválasztott képviselői szám kétharmada szükséges. Tartsuk szem előtt azt, hogy az Alkotmánybíróság létrejötte rendkívül lényeges lépés a jogállamiság felé. Amennyiben most nem sikerül az öttagú első részlegét megválasztani az alkotmánybíróságnak, január l-jén nem kezdheti meg működését. Márpedig ahhoz, hogy január 1-én ez a rendkívül jelentős intézmény munkába léphessen, a szükséges, hogy ez az első öt tag ma megválasztásra kerüljön. Én tisztelettel arra hívom fel mélyen tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy itt most rendkívül nehéz helyzetbe kerülünk, ha különböző tagok esetleg nem kapják meg a kétharmados többséget, és engedjék meg, hogy újólag elmondjam, amit igen tisztelt jelölőbizottsági elnök képviselőtársam elmondott, hogy mind az öt jelölt alapos vizsgálat, kihallgatás, körülményeinek és tudásának alapos mérlegelése után került a jelölőlistára. Tisztelettel kérem, szíveskedjenek ezt szem előtt tartani a választáskor. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK: Képviselőtársaim jelzik, hogy nem működik a gép, hány helyen nem működik, kérem jelezzék kézfeltartással. 298, — amennyiben az ötöt is hozzáadjuk, — 303 a jelenlevők száma. Ez kétharmados többséghez elég. De kérem mindenképpen a gépek megvizsgálását. Képviselőtársaim! Mind az alkotmánybírákat tehát, mind az Állami Számvevőszék elnökhelyettesét titkos szavazással kell megválasztani. Az időkímélés miatt célszerű, ha erre egyszerre kerül sor. Ezért javaslom, most tárgyaljuk meg a Számvevőszék elnökhelyettesi tisztségének betöltésére előterjesztett javaslatot, csak ezt követően kerüljön sor a szavazásra. Amint az ismert, a legutóbbi ülésszakon megválasztottuk az Állami Számvevőszék elnökét és egyik elnökhelyettesét. A másik elnökhelyettes személyére vonatkozó javaslatot az Országgyűlés nem fogadta el. A jelölőbizottság tovább folytatta munkáját, és ennek eredményeként ma újabb javaslatot tett az Országgyűlésnek. Képviselőtársaim között ezt is szétosztattam, most kérem azonban Horváth Lajost, az Országgyűlés alelnökét, a jelölőbizottság elnökét, ismertesse a bizottságjavaslatát. HORVÁTH LAJOS a jelölőbizottság elnöke: Tisztelt Országgyűlés! A jelölőbizottság újbóli javaslatának kialakításakor hét személyt vett előzetesen számításba, közülük többségi szavazattal két fő maradt a javaslatban. A jelölőbizottság eredetileg kettős jelölést kívánt előterjeszteni, azonban a Magyar Demokrata Fórum elnökségének jelöltje dr. Berki Ferenc György a jelöléstől az utolsó napokban visszalépett, így formálódott egyszemélyűvé a jelölés. Dr. Nyikos László jelöltet, a terv- és költségvetési bizottság meghallgatta és megválasztásra ajánlja. Az Állami Számvevőszék már megválasztott elnöke a jelöléssel egyetért. (Koszönöm). ELNÖK: Megkérdezem az Országgyűlést, van-e valakinek észrevétele az elhangzottakhoz? t Megállapítom, hogy az Országgyűlés elfogadja dr. Ádám Antal, dr. Kilényi Géza, dr. Sólyom László, dr. Solt Pál és dr. Zlinszki János alkotmánybíróvá történő jelölését. Ugyanakkor egyetért dr. Nyikos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökhelyettesévé történő jelölésével. Külön-külön kérik a szavazást a képviselőtársaim? Igen, tehát külön-külön megszavaztatom. Aki egyetért dr. Ádám Antal alkotmánybíróvá történő jelölésével, kérem szavazzon. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés egytértett a jelöléssel, 248, azaz 97 százalékos szavazattal. (Közbeszólás: akiknél nem működik a szavazógép, hogyan szavaznak?)
