Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-66

5515 Az Országgyűlés 66. ülése, 1989. november 22-én, szerdán 5516 ELNÖK: a pénzügyminiszter úr kér szót. BÉKÉSI LÁSZLÓ: Én is elnézést kérek, hogy újra szót kérek. Én pedig úgy gondolom, hogy fajdalom, nem értettem félre. Hiszen Szigethi Dezsó mostani hozzászólása csak azt erősíti, hogy az adótörvények elfogadását a decemberi ülésszakra javasolja. Ez az amivel a Kormány és személy szerint én sem tudok egyetérteni. De még egyszer mondom, hogy ezt majd vitassuk meg a következő napirendi pont keretében. ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! Folytathatjuk a határozathozatalt ott, hogy a tájékoztatóanyagban szereplő javaslat három pontja vonatkozásában külön-külön kell döntenünk. Miniszter úr utalt arra, hogy az első pontban szereplő, illetve kért felhatalmazást tulajdonképpen szerepel az 1989. évi költségvetésről szóló 1989. évi XVIII. 21. szakasz (2) bekezdésében, hogyha itten a túllépésre szükség van, akkor ehhez az Országgyűlés felhatalmazását kell kérni. Kérdezem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatnak ezzel a pontjával egyetért-e? Erről szavaznunk kell. Kérem a táblát szíveskedjenek beállítani. Most kérem lehet szavazni. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a határozati javaslat első pontját elfogadta. Hasonló természetű dologról van szó, a határozati javaslat más pontjában, csak más területet érint, nevezetesen a tanácsi gazdálkodást, arról van szó, hogy a tanácsok egész évben a lakosság lélekszámával arányosan részesednek az adóbevételből, és nem úgy, mint korábban jeleztük, a második félévben a személyi jövedelemadó befolyásolja a részesedést. Kérdezem a Tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a határozati javaslattervezet másik pontját? Ismét kérem a tábla beállítását. — Most lehet szavazni. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a határozati javaslat második pontját is elfogadta. A harmadik pontra vonatkozóan Filló Pál képviselőnek volt konkrét javaslata, hogy ezt töröljük és miniszter úr is azt kérte, hogy általánosságban ne hozzunk a tájékoztatóról határozatot. Szóbeli választ kérek és azt kérem, hogy csak szóljon, aki igent válaszol erre. Kívánják-e képviselőtársaim, hogy hozzunk-e határozatot a harmadik pont tekintetében! Én csak azt hallottam, hogy nem. Köszönöm szépen. Ennek a napirendi pontnak a tárgyalását befejeztük. Tóth Attiláné képviselőtársunk ügyrendi kérdésben kér szót. TÓTH ATTILÁNÉ: Köszönöm Elnök Úrnak. És tisztelt képviselőtársaimnak is köszönöm, hogy egy fárasztó nap végefelé pár percet szentelnek annak a kérdésnek, amit most megemlíteni szándékozom. Az pedig nevezetesen az a helyzet, amit a sokunk által várt számítógépes szavazásrendszer jogilag és elsősorban etikailag produkál. Ebben a kérdésben nem én kérek először szót, ami miatt mégis kérem pár percre figyelmüket, az egy aktualitás. Nevezetesen egy újabb példa arra, hogy milyen etikai problémákat vet fel ez a szavazási rendszer. A Magyar Nemzet maradjon-e Maróthy című ,,top''listájáról van szó. Félreértés ne essék, nem a szavazatok nem vállalásáról van itt szó, de gondoljuk meg mit jelent tisztelt képviselőtársaim az eddigi szavazási rendszer, a kézfelemeléses és mit jelent az, amikor nyílt listás egyidejű szavazással szavazunk. Ha ekvivalenciát akarnék húzni, akkor azt mondanám, hogy felteszem a kezem megfelel valamilyen gomb lenyomásának, ha leteszem a kezem megfelel annak, hogy a gép tárolja az adatokat. És már nem először tapasztaljuk, hogy az adatok védelmének hiányában mint a mai Magyar Nemzet-i példa is mutatja, a szavazatok önálló életet kezdenek élni, mégpedig azzal, hogy kinyomtatódnak. És ettől kezdve a nyílt listás egyidejű szavazás úgy viselkedik, mint a név szerinti egyenkénti szavazás, pedig ez nem az. Mint az elektronikában dolgozó, tisztában vagyok vele, hogy a számítógépes adatvédelem nagyon nehéz dolog. Ezért jogi garanciákat kell találni a számítógépes szavazással kapcsolatban az adatvédelemre és egyúttal az emberi jogok védelmére is, adott esetben a képviselők jogainak védelmére, mert a képviselő is ember és a kötelességei mellett jogai is vannak. Úgy érzem, addig is amíg a jogi szabályozásra sor kerül, a Parlament tisztségviselőinek a feladata ezen adatok kezelése jogi és etikai szempontból is. Ezért kérem tisztelt Elnök úr tájékoztassa a Parlamentet még az ülésszakon az adatok Házból való kikerülésének általános jogi és etikai kérdéseiről, és kérem foglaljon állást még a jelen parlamenti ülésen a szavazat kiadhatóságáról és nyilvánosságra hozhatóságáról konkrétan arról is, hogy ki adta ki a Magyar Nemzetnek a ma megjelent listát. Kérem válaszában vegye azt is figyelembe, hogy Maróthy miniszter lemondásával kapcsolatos szavazás nem egyenkénti név szerinti szavazás volt. Köszönöm figyelmüket. (Nagy taps!) ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! Tóth Attiláné képviselőtársunk felvetésével kapcsolatban két dolgot kell elmondanom: Az egyik az, hogy nem először kerül szóba a gépi szavazás bevezetése óta ez a probléma, hiszen ügyrendünk erről nem intézkedik. Egészen pontosan nem alkalmazható a gépi szavazásra, mit jelent az, amikor megjelenik a táblán hogy nyílt, egyidejű listás stb. szavazás, tehát nyílt szavazás mellett határoztunk, mit jelent ebben az esetben a nyíltság, hogyan kell értelmezni. Tomsits képviselőtársunk tett erre javaslatot és ennek kapcsán is sürgette, hogy egy új ügyrendi bizottságot állítsunk fel és ez kezdje meg működését, és többek között ebben is hozzon határozatot. A másik dolog, amit meg kell említenem, hogy döntés hiányában az Országgyűlés tisztviselői eltérő magatartást tanúsítottak korábban ilyen megkeresés esetén, amikor a sajtó részérők kérték a szavazás eredményét. Volt olyan, akinek megtagadták, arra való hivatkozással, hogy nincs döntés, és volt olyan, akinek megadták. Talán sokan látták önök közül, amiatt, hogy ez diszkriminatív intézkedésnek vették, bírálatok érték az Országgyűlést. Én azt gondoltam, hogy addig, ameddig döntés ebben a kérdésben nem született meg, addig