Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-81

6723 Az Országgyűlés 81. ülése, 1990. március 1-én, csütörtökön 6724 (Szünet: 10.32-11.13.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkán­kat. Kérem dr. Pesta László jegyző képviselőtársamat, hogy ismertesse a szavazás eredményét. DR. PESTA LÁSZLÓ: Leadott összes szavazatok száma: Ebből érvényes: érvénytelen: Dr. Martonyi János Dr. Tömpe István szavazatot kapott. (Tips.) 320 304 16 92 212 ELNÖK: Köszönöm szépen. Megállapítom tehát, hogy az Országgyűlés a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának dr. Tömpe Istvánt választotta meg. Gra­tulálunk új megbízatásához és eredményes munkát kí­vánunk! Dr. Bugán Mihály szót kér! DR. BUGÁN MIHÁLY: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A földforgalmazás kérdése a mezőgazdasági bizott­ság és a miniszter javaslata alapján az ülésszak napi­rendjén szerepelt. Sajnos — a sajtóorgánumok hasáb­jain is jelezve — azt tapasztaltuk, hogy nemtetszést váltott ki az ország közvéleményében, hogy több kép­viselőtársunkba belefojtották a szót, az alelnök úr nem adott szót a miniszternek sem, hogy álláspontját kifejt­hesse, elmondja a véleményét ezzel kapcsolatban. Azt javaslom tehát, hogy hallgassuk meg a minisztert, és mivel a szavazásnál nem volt meg a kétharmados több­ség — kevesebben voltak a teremben — újra szavaz­zunk, mert a közvéleményt ez a kérdés nagyon foglal­koztatja. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Egy dolgot szeretnék leszögezni: senkibe nem fojtot­ták bele tegnap a szót. A levezető elnök megkérdezte, hogy az általános vitában kíván-e még valaki szólni? Több hozzászólásra jelentkezés nem volt, tehát nagyon helyesen lezárta a vitát és megkérdezte az Országgyű­lést, hogy részletes vitára bocsátja-e azt vagy sem. Nem tudok róla, hogy a miniszter úr jelentkezett volna szólásra, de ha akar szólni, megadom a szót! (Dr. flut­ter Csaba: ha az Országgyűlés akarja!) Az Országgyűlés meg akarja hallgatni a miniszter urat? (Nem.) Hajói értettem, Bugán Mihály azt kérte, hogy ismé­telten szavazzunk arról, hogy részletes vitára bocsát­juk-e a javaslatot? Felteszem a kérdést: akar-e az Országgyűlés erről szavazni? — erről szavazzunk! Kérem a táblát a határo­zathozatalhoz beállítani. Kérem szavazzunk arról, hogy akar-e az Országgyű­lés még a földtörvénnyel foglalkozni. (Megtörténik — 32 igen, 215 nem, 29 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés nem kíván ez­zel a kérdéssel többet foglalkozni, tehát a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesz­tőjét, Kárpáti Ferenc miniszter urat illeti a szó! KÁRPÁTI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! A Kor­mány sürgősséggel kérte az Országgyűléstől, tűzze na­pirendre a honvédelmi törvény módosítását. Két körül­mény tette ezt indokolttá: az alkotmányozási folyamat továbbfolytatása, valamint a haderő reform időszerű kérdéseinek a megvalósítása. Erről szeretnék néhány gondolatot elmondani. Képviselőtársaim előtt ismeretes, hogy a tavaly nyá­ron és a kora ősszel folytatott háromoldalú politikai tárgyalások egyik központi kérdése az alkotmányos rend, a parlamentális intézmények kialakítása volt. Ezeken a tárgyalásokon megállapodás született a hatal­mi ágak szétválasztását megvalósító, illetve a politikai hatalom koncentrációját megakadályozó alkotmányos intézményeknek a kialakítására. Ennek a keretén belül került sor azoknak a rendelkezéseknek a kidolgozására is, amelyek a honvédelmi politika végrehajtását, illető­leg a hadsereg és más fegyveres erők működése feletti alkotmányos felügyeletet garantálják. Ez a jogalkotási tevékenység azonban az Alkotmány elfogadásával nem fejeződött be. Az Alkotmány ugyan rögzítette a szükségállapotot, illetőleg a rendkívüli hatalom alkalmazásának az alkot­mányos feltételeit, a végrehajtás parlamenti felügyele­tét, de ezeket a változásokat az ország honvédelmének komplex szabályozását tartalmazó honvédelmi tör­vényben is indokolt keresztülvezetni. Tartalmazza az Alkotmány a köztársasági elnök főparancsnoki jogkö­rét, melynek részletes hatásköri szabályait azonban már a honvédelmi törvénynek kell megállapítani. Emiatt a törvényt módosítani kell és a módosítást tartalmazó szabályok a most tárgyalásra kerülő javasla­tunkban szerepelnek. A hadsereg nemzeti jellege és a jelenlegi védelmi koncepció egy hatékony, pártpoliti­kai befolyás alól mentes, mindenekelőtt a nemzet érde­keit szem előtt tartó fegyveres erőt igényel, amely nincs kitéve az aktuális politikai változásoknak, az egymással politikai konfliktusban lévő pártok ellenté­teinek. A fegyveres erők irányítására vonatkozó szabályokat ezért úgy szükséges és indokolt kialakítani, hogy azok garantálják, hogy a fegyveres erők feletti rendelkezési jogot egyetlen politikai tényező se tudja kisajátítani, saját céljainak megfelelően felhasználni. Ez csak olyan irányítási rendszerben érhető el, amelyben a hadsereg nem politikai, hanem katonai vezetés alatt áll, a politi­kai erőket tömörítő közigazgatási, kormányzati szer­vek pedig a hadsereg irányítását kizárólag a törvényben megállapított hatáskörök keretei között végezhetik. A hatásköri szabályok kormányrendeletben történő megállapítása már megtörtént, a jogalkotás jelenlegi szabályainak megfelelően. Minthogy azonban a hadse­reg irányítása alkotmányos garanciákat is igényel, az irányítási jogköröket tartalmazó szabályokat törvénybe kell foglalni. A javaslat az elmondottaknak megfelelően tartal­mazza a honvédelmi miniszter és a magyar honvédség parancsnokának új hatáskörét, és azáltal, hogy szétvá­lasztja a fegyveres erők irányítására vonatkozó kor­mányzati, igazgatási és katonai vezetési hatásköröket, maradéktalanul megfelel a hatalmi ágak elválasztása elvének is.

Next

/
Thumbnails
Contents