Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-81

6711 Az Országgyűlés 81. ülése, 1990. március 1-én, csütörtökön 6712 ve azok közül egyiket kell elfogadnunk. A javaslat abban kínál választási lehetőséget, hogy ki tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a kisebbségek képviselőinek személyére. Először a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által is támogatott „B" változatot teszem fel szavazásra. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 2. szakaszában szereplő ,,B" változatot? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) (Igen: 205, nem: 23, tartózkodás: 45) Közben jelezték, hogy kérik felolvasni a javaslatot. Tekintette arra, hogy az összes képviselő létszámához visznyítva is többet mint a felét megkapta, javaslom, hogy tekintsük elfogadottnak a ,,B" változatot. Most ennek a törvényjavaslatnak az egészéről kell döntenünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy a már megszavazott változattal és módosítással együtt elfogadja-e a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslatot? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) (Igen: 279, nem: 13, tartózkodás: 33) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk a következőre: a honvédelmi bizottság által benyújtott, az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megvitatta és annak elfogadását támogatja. A törvényjavaslat elfogadásával a miniszter is egyetért. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a honvédelmi bizottság által beterjesztett, a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) (Igen: 307, nem: 3, tartózkodás: 13) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Király Zoltán önálló indítványáról kell döntenünk. Előtte azonban úgy látom, Király Zoltán szót kér. Megadom a szót. KIRÁLY ZOLTÁN Tisztelt Elnök Úr! Ügyrendi kérdésben kérek szót. Miután — élve a Házszabályok adta lehetőséggel — indítványt teszek, hogy ebben az ügyben név szerint szavazzon az Országgyűlés. Ugyancsak a Házszabályok alapján ehhez összegyűjtöttem 59 képviselőtársam támogatását, tehát a szabályok alapján a név szerinti szavazást el kell rendelni. Kérem tehát, hogy ezt tegyük meg! S egyúttal arra szeretnék Öntől engedélyt kérni, hogy egy röpke reflexiót tehessek. (Elnök: Tessék!) Tamás Gáspár Miklós néhány mondatához, amelyet az elején tett... Tisztelt Ház és Kedves Tamás Gáspár Miklós! Én az alkotmánymódosító indítványom előterjesztésekor is elmondtam, bár úgy éreztem, hogy kellő mennyiségben és tárgyszerűen, elemeztem és ismertettem az elnökválasztás módjának a jogintézményre vonatkozó pro és kontra érveket, a politikailag meÜette és ellene szóló érveket; azt is elmodottam, én is tudom, mint ahogy szerintem mindenki tudja itt e Házban —, hogy ez a Parlament politikai jogalkotási szerepzavarral küszködik; politikai legitimitása mindvégig kétségbe vonható volt a pártok többsége által. A jogalkotási szerepzavar azonban meggyőződésem szerint inkább abból fakad, hogy ez a Parlament az utóbbi fél, egy évben végre elkezdett valóban dolgozni, úgy, ahogy az egy demokratikus viszonyok között működő Parlamenthez illenék. Lehet, hogy szépemlékek nem maradnak az emberekben erről a Parlamentről, de én azt gondolom, hogy az a szépség tapasz, amelyet odatehetünk erre a működésre az elmúlt évek során, az utóbbi fél-, egy évben hasonlóképpen megtörténhetett az erre nyíltan és tisztességgel figyelő állampolgárok szemében. Én azt hiszem, hogy nem mi kuszáltuk össze az eseményeket, és nem kívánjuk összekuszálni az eseményeket. Ahhoz a megállapodáshoz, amelyet a legfontosabb politikai erők ragaszkodtak ősszel, a Parlament tartotta magát! A pártok része nem tartotta ezt be. Ne a Parlamenten kérje számon... (Közbekiáltások: így van!) (Nagy taps) ... mindazt, amit Önöktől lehet számon kérni! És miközben a Parlament legitim volt a politikailag kétségbe vonható, nem hiszem, hogy lenne a világon olyan szakember vagy politikus — legalábbis külföldön elismert politikusok —, akik a Parlament jogi legitimitását kétségbe vonták volna bármikor is! Ez a Parlament tehát nyugodt szívvel megteheti, hogy akár az Alkotmányt is módosítja! Senkinek nincs joga számon kérni ezért! (Közbekiállíások: így van!) (Taps.) Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm, hogy erre lehetőséget adott, és még egyszer kérem — átadva Önöknek az 59 aláírást —, hogy a név szerinti szavazást rendelje el. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Házszabályunk értelmében tehát, mivel a képviselő indítványa annak megfelel, név szerinti szavazást kell tartanunk. Ehhez azonban elő kell készülni. Nem kíván nagyobb előkészületet, csak annyit, hogy egy névsort, a jegyző képviselőtásamnak oda kell adni, s erről olvassa fel a neveket. Amíg ez megtörténik, javaslom, hogy hozzunk határozatot a 4. alkotmánymódosító előterjesztés tekintetében. Utaltam már rá, hogy alelnöktársam tegnap ismertette az Alkotmánybíróság határozatát, amely a külföldön tartózkodó honfitársaink szavazójoguk gyakorlásában való akadályoztatására vonatkozik. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tegnapi ülésén megvitatta ennek az Országgyűlésre háruló ten-