Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-81
6707 Az Országgyűlés 81. ülése, 199Í Az a rendkívül bonyolult politikai folyamat, amelynek a Parlament az egyik legfontosabb, de csak az egyik részese volt, ahhoz a fajta konszenzushoz vezetett az országban, hogy a jelenlegi politikai intézmények csak az átmenethez feltétlenül szükséges intézkedéseket hozzák meg. Ilyen volt például a Házszabályok módosítása, amellyel a mostani Parlament lehetővé teszi a következő Parlamentnek, hogy gyorsan elkezdje a munkáját. Ilyen és hasonló átmeneti intézkedések megtételét várja tőlünk az ország, nem pedig azt, hogy a ma már csökkent legitimációjú intézmények döntsenek olyan kérdésekben, amelyekről a közvélemény nem kíván most döntést. (Zaj.) Kérem Önöket szeretettel és tisztelettel (zúgás), hogy most ebben a politikai helyzetben ezt a döntést halasszuk el. A népszavazás idevonatkozó döntésének szelleme azt diktálja, hogy ezekben a kérdésekben ne ebben a rendszerben, ne ebben a politikai rendszerben, hanem a következőkben döntsünk. Ez a Parlament, ha most önmegtartóztatóan viselkedik, szép emléket fog hagyni magáról a magyar történelemben. (Moraj, derültség.) Ha nem, nem! ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Az Országgyűlésünkben jelenleg 378 képviselő rendelkezik mandátummal, tehát az Alkotmány módosításához, illetve alkotmányerejű törvény elfogadásához 252 képviselő igen szavazata szükséges. Kérem a kollégáimat, szíveskedjenek a szavazatszámláló berendezést jelenléti ellenőrzéshez beállítani. Kérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek az igen gombbal jelezni. Megállapítom, hogy az ülésteremben 325 képviselő van jelen, tehát az Alkotmány módosítására határozatképesek vagyunk. Kedves Képviselőtársaim! Az Alkotmány módosítására három előterjesztés érkezett. Egy a Kormány részéről, ehhez kapcsolódik egy törvényjavaslat a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletének a tárgyában. Alkotmány módosítására egy javaslat érkezett a honvédelmi bizottságtól és egy önálló indítvány Király Zoltán képviselőtársunktól. Mint arról tegnap tájékoztattuk képviselőtársaimat, az Alkotmánybíróság döntése alkotmány-ellenesnek minősítette a választási törvény egy fél mondatát. Ennek korrigálása a jogi bizottság álláspontja szerint az Alkotmány egy újabb módosításával megoldható. Ez azt jelenti, hogy összesen négy előterjesztés felett kell döntenünk, amely az Alkotmányt módosítja és ezek közül az egyikhez kapcsolódik a már említett törvény. Miniszter úr az expozéjában javasolta, hogy az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatokat egységes szerkezetbe foglaltan kezeljük. A bizottság ezzel úgy értett egyet, hogy a ténylegesen elfogadott módosítások majd jelenjenek meg egységes szerkezetbe foglaltan, de a mostani szavazás technikája szempontjából nem volna szerencsés egy törvényjavaslatnak tekinteni valamennyi előterjesztést, mert ez az eredményezhetné, hogy ha az egyikkel a képviselőtársaim nem értenek egyet, emiatt kénytelenek lennének az egész ellen szavazni a végén. Ezért az Alkotmány mó0. március 1-én, csütörtökön 6708 dosítására vonatkozó négy törvényjavaslatot különkülön, önállóként kezeljük. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság több fordulóban tárgyalta a beterjesztett törvényjavaslatokat, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó módosító indítványokat. Valamennyi javaslatról a bizottság állásfoglalását a 653. számú jelentés tartalmazza, ezt képviselőtársaim reggel kézhez kapták. A jelentésben foglalt sorrend szerint teszem fel szavazásra az egyes kérdéseket. Először a Kormány által beterjesztett alkotmánymódosító törvényjavaslat, valamint az ezzel kapcsolatos, a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslat sorsáról kell döntenünk. Mindenekelőtt utalnom kell a jelentésnek arra a kitételére, hogy a jogi bizottság a két törvényjavaslat egészének az elfogadását nem támogatja. Ennek ellenére a beérkezett módosító javaslatokról véleményt formált, amit a jelentés első fejezete tartalmaz. A Kormány által benyújtott alkotmánymódosító törvényjavaslathoz Mezey Károly képviselőtársunk az általános vitában elmondott módosító indítványát visszavonta. így csakdr. Tóth Károly képviselőtársunk indítványai maradtak fenn a törvényjavaslathoz, amelyet a jelentés 1-, 2., 3. pontja tartalmaz. Ezek egymással összefüggnek, tehát ezekről együttesen kell döntenünk. ELNÖK: Tóth Károly módosító javaslatainak lényege a magyarországi egyházak és vallásfelekezetek országgyűlési képviseletének biztosítását célozza, illetőleg ezt vezeti át a vonatkozó alapelveket megállapító szabályokon. A módosító javaslatokat a bizottság nem támogatja, a javaslatok elfogadását az előterjesztő miniszter viszont nem ellenzi. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatokat? Kérem, szavazzunk! (Megtörténik.) (Igen. 107, nem: 116, tartózkodás: 94) Képviselőtársaim, meg kell kérdeznem, van-e valami félreértés, mert a jelenlét-ellenőrzésnél ötven valahány képviselő hiányzását regisztrálhattuk, most pedig nem szavaztak 94-en. Tessék, Cselőtei László képviselőtársam jelentkezik. DR. CSELŐTEI LÁSZLÓ: Itt a környékemen vita folyik arról, nem volt egyértelmű, hogy most külön szavazzunk az egyházi képviseletről és külön a nemzeti kisebbségekről. Az az álláspont, hogy külön a nemzeti kisebbségről és külön az egyházakról. Akkor világosan tegyük fel a kérdést, hogy most miről szavazunk? ELNÖK: Kérem szépen, úgy tettem fel a kérdést, hogy Tóth Károly képviselőtársam három módosító javaslatáról szavazunk. Ezt a jelentés l-es, 2-es és 3-as pontja tartalmazza, és elmondtam azt is, hogy ennek a lényege — elmondom még egyszer: a magyarországi egyházak és vallásfelekezetek országgyűlési képviseletének biztosítását célozza, illetőleg ezeket az elveket vezeti át a vonatkozó szabályokon. Tehát most, amikor a kérdést felteszem, kizárólag az egyházak és felekezetek képviseletéről van szó. Erre vonatkoznak Tóth Károly módosító javaslatai.
