Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-80
6683 Az Országgyűlés 80. ülése, 1990. február 28-án, szerdán 6684 megállapítás az, hogy egy vagyonmérleg akkor tekinthető hitelesnek, ha az ahhoz csatolt leltár teljes körű és naprakész, vagy legalábbis aktuális. E kritérium szerint az MSZP vagyonmérlege nem tekinthet teljes körűnek, és ilyen értelemben szakmailag hitelesnek. Nem kívánom idejüket azzal rabolni, hogy a felmerült szakmai kérdésekre részleteiben kitérjek, csupán egyet szeretnék közülük megemlíteni, azt tudniillik, hogy felmerült (és ma is vitatott) az, hogy vajon volna-e értelme annak, hogy forgalmi értéken is bemutassa valaki az MSZP-t, illetve a szóbanforgó vagyonnak az értékét. Az a szakmai véleményünk, hogy ennek nem volna sok értelme. Nem állna arányban a kapható, nyerhető információ azzal a költséggel, amibe a szakértői becslés kerülne. Tisztelettel kérem az Országgyűlést, jelentésünket fogadja el, tekintse a kapott feladatot megoldottnak, és amennyiben a népszavazással összefüggésben további feladataink lesznek, az Állami Számvevőszék részéről természetesen a további tennivalókat is elvégezzük. — Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni. Úgy tudom, a bizottság nem kíván előadót állítani ebben a kérdésben. Képviselőtársaim közül kíván-e szólni valaki? — Berecz János kér szót. Tessék! BERECZ JÁNOS: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Egy nagyon sajátos jogi ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet a Magyar Szocialista Munkáspárt vagyonelszámolásával összefüggésben. S ez a sajátos jogi ellentmondás az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vagyonával történik az elszámolás. Erre vonatkozott a népszavazásban meghozott döntés is. S ugyanakkor végig a Magyar Szocialista Párt számol el. Egyszerűen és kizárólag csak azért, mert birtokon belül volt abban a pillanatban, amikor a Magyar Szocialista Munkáspártból két párt lett, a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt. A Magyar Szocialista Munkáspárt létezik, van; ugyanakkor nem rendelkezik semmilyen vagyonnal és felszereléssel, ugyanis azt nem tette lehetővé a Magyar Szocialista Párt, hogy valamiféle tisztességes osztozkodás, illetve közös elszámolás alapja legyen a vagyon, hiszen a népszavazás döntésével mi is teljes mértékig egyetértünk. Ennek alapján mi nem tudjuk elfogadni ezt az elszámolást és úgy gondoljuk, hogy a két pártnak szükséges valamiféle közös megegyezése és közös elszámolása azzal a vagyonnal, amit részben az államtól, részben pedig hosszú éveken keresztül tagságának tagdíjából rakott össze. Elszámolás kell azért, hogy részben a két párt működésének a feltételei valamilyen mértékben biztosítottak legyenek, másrészt, hogy tiszta lelkiismerettel nyújtsa át a társadalomnak mindazt, amit vissza kell adni, amire az egész társadalomnak szüksége van. Kérem a tisztelt Házat, hogy ezt vegye figyelembe. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Ballá Éva kér szót. DR. BALLÁ EVA: Tisztelt Országgyűlés! Meglepődve hallottam Berecz képviselőtársam nyilatkozatát, hogy helyesli a népszavazás döntését. Akkor azt nem értem, hogy a népszavazáskor miért négy nemmel agitáltak. Egyébként a Magyar Szocialista Pártot, mint az MSZMP jogutódját elfogadom, és így a beszámolónál nem emiatt vannak aggályaim. Az Állami Számvevőszék az Országgyűléstől kapott feladatot végrehajtotta, ugyanis a feladat az volt, hogy az MSZMP egész vagyonát bemutatni szándékozó 1989. szeptember 30-i vagyonmérleg hitelességéről nyilatkozzon. S mint hallottuk, ítélet született, hogy ez a vagyonmérleg nem hiteles. Viszont az ellenőrzésbe szerintem más is beletartozott volna, habár erről beszélni azért is nehéz, mivel az Állami Számvevőszéknek még nincs a Parlament által elfogadott munkamódszere, működési szabályzata. Ezért megemlíteném, hogy még ellenőrzés alatt mit is lehetne érteni, és esetleg jövőbeni ellenőrzéseknél, ha már a működési szabályzat készülőben van, ezt figyelembe lehessen venni. Szerintem a helyes megoldás az lett volna, hogy ha az MSZMP elszámolásait egyféle adatbázis-információnak tekinti a Számvevőszék és saját munkatársaival állít össze egy helyes elszámolást. Ugyanis így lenne kimutatható az a különbözet, ami a vagyoneltitkolást esetleg nyilvánosságra hozná. Ehhez először is zárolni kellett volna az MSZP elszámolásait, majd az MSZP vagyonának számbavételét elvégezni, és készíteni a Számvevőszék által is egy vagyonelszámolást, ami tulajdonképpen magát az ellenőrzést jelentette volna. Az ellenőrzés ugyanis nem más, mint ellentevékenység, a beszámoló szerv információs adatainak áttekintése, revíziója. Ennek ellenére a Számvevőszék beszámolóját tudomásul kell vennünk. Egy pont kivételével, ami pedig a 10. oldalon szereplő 4-es pont, amely így szól: , »Tekintettel arra, hogy az MSZP lemond vagyonának döntő részéről és ennek megfelelően új vagyonmérleget nyújt be, az Állami Számvevőszék nem tartja indokoltnak az 1989. szeptember 30-i állapotot tükröző korrigált vagyonmérleg elkészítését." Ez a pont ugyanis teljesen ellentétben áll a népszavazás döntésével, ezért nagyon kérem, hogy e nélkül fogadja el az Országgyűlés a Számvevőszék beszámolóját. Mivel együttesen került vitára a terv- és költségvetési bizottság jelentése és a számvevőszéki jelentés, így erre is szeretnék reagálni. A terv- és költségvetési bizottságjelentését nem tudom elfogadni. Több okból is. Egyrészt azzal ajánlja az interpellációra adott jelentés elfogadását az Országgyűlésnek a bizottság, hogy fogadjuk el a számvevőszéki beszámolót és tegyünk kiegészítéseket. A számvevőszéki beszámolót nem lehet összekeverni a vagyonelszámolással, amiről a népszavazás szólt, hiszen a számvevőszéki jelentés is tartalmazza, hogy az általuk végzett munka nem azonos az MSZMP vagyonelszámoltatásával: ,,Az MSZMP jogutódjaként bejegyzett Magyar Szocialista Párt nem számolt el a jogelődtől származó vagyonával, ezért jelezni kívánjuk, hogy a közvélemény — mint ez később a népszavazás eredményében tükröződött — a vagyon eredetvizsgálatát, forgalmi értéken történő számbavételét szeretné ismerni." Tehát az eredetvizsgálatot és a
