Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-80
6653 Az Országgyűlés 80. ülése, 1990. február 28-án, szerdán 6654 A januári parlamenti döntéskor az Országgyűlés bölcsen döntött az akkori módosítás kapcsán, hogy rábízta a szövetkezetek közgyűlésére a döntés jogosítványát. Csak emlékeztetőül mondom, hogy a közgyűlés kétharmados többsége kell, hogy a föld értékesítésével, egyéb ügyletekkel kapcsolatban döntés születhessen. En erre a bölcs döntésre való hivatkozással hívom fel a tisztelt Képviselőtársaim figyelmét, hogy sem a mezőgazdasági bizottság javaslatát, az egy százalékos limitet, sem Vassné Nyéki Ilona és Marx Gyula képviselőtársaimjavaslatát, a teljes befagyasztásra vonatkozót ne fogadja el, maradjon érvényben a Parlament bölcs döntése alapján született januári törvénymódosítás. Az előttem szólók azt mondották, hogy széles körű igény van. Nem tudom, hogy a felmérés mennyire volt széles körű, azt kérdezem, hogy a több százezer szövetkezeti tagot megkérdezte-e valaki? Környezetemben a januári döntést követően olyan vélemény alakult ki, hogy végre a Parlament bizalommal van irántunk és elhiszi, hogy saját sorsunkról dönteni tudunk. Én úgy gondolom, hogy a több százezres szövetkezeti tag el tudja határozni, hogy mit kezdjen a ma közös tulajdonban lévő földjével. Mint ahogy Solymosi József barátom mondta: a tavasz folyamán vetni akar, művelni a földet, gondozni az állatokat, stb. — nem ismétlem. A Parlament tisztelt figyelmébe szeretném még ajánlani: a tegnapi napon az elnök úr jóvoltából kiosztásra került a képviselőtársaim körében egy felhívás, amelyet a Mezőszentgyörgyi Alkotmány Termelőszövetkezet — ahol én is dolgozom — elküldött az összes termelőszövetkezetnek, amely összesen 1231 egynéhány. Ennek a második bekezdése úgy szól — engedjék meg, hogy ismét figyelmükbe ajánljam a lényegét —, hogy a jövőben a termelőszövetkezetben tagként akarunk dolgozni, jogot formálva a közös szövetkezeti tulajdonban lévő megnövekedett termőképességű földterületre a munkánkkal felhalmozott vagyonnal. Végleges számadatok nincsenek a birtokomban, előzetes információk alapján több tízezer aláírás van már e felhívás alapján. A végleges számadatokat — amennyiben engedélyt kapok rá — a március 14-i Országgyűlésnek szeretném bejelenteni. Úgy gondolom, hogy az a szövetkezeti tagság, amely ma ezeket a földterületeket műveli, maga tudja legjobban, milyen formában, hogyan akarja a saját megélhetését és az ország kenyerét biztosítani. Azt kérem a tisztelt Parlamenttől, ne fogadja el az egyik javaslatot sem, maradjon érvényben a januári parlamenti döntés a földtörvény értelmében. Egy-két mondat erejéig itt szeretnék visszautalni a tárgysorozat kapcsán említettekre. A földtörvény-módosítás bármelyike tulaj donkérdést érint. Szeretném felhívni a tisztelt Parlament figyelmét, hogy az Alkotmány deklarálja a tulaj donkérdést, elismeri a szövetkezeti közös tulajdont. Úgy fogalmaz az Alkotmány, hogy a tulajdont érintő kérdésekben alkotmányerejű törvénnyel lehet csak módosítani. Óva intem a Parlamentet attól, hogy alkotmányellenes döntést hozzon. Amennyiben ez mégis megszületne, valószínű, hogy a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervezete az Alkotmánybírósághoz fordulna felülvizsgálati kérelemmel. Szíves figyelmükbe ajánlom a javaslataimat. Tisztelettel köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szóra következik dr. Lakos László képviselőtársunk, Pest megye 9. választókerületéből. DR. LAKOS LÁSZLÓ: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ország lakosságának többsége utálattal néz a választás körüli kampányra, melynek immár főszereplője a földtulajdon. Ismét előttünk van a földtörvény módosításánakjavaslata. Az egyes pártok nem látják a fától az erdőt, mert túlságosan önzőek. E téma azonban sokkal bonyolultabb, mint sokan hiszik. Vajon megválaszoltuk-e már a felmerülő kérdéseket, hogy tiszta lelkiismerettel dönthessünk? A javaslatok lényegében a föld tulajdonjogát vonják kétségbe, ezért a következményeket is ebből az aspektusból kell vizsgáim. Vajon melyek ezek a kérdések? Az elmúlt évtizedekben félmillió hektár föld került ki a termelésből. Ez kinek a részarányából veszett el? Vajon melyik az igazságos állapot, melyhez igazodva rendezni kellene a vitatott jogokat? Az 1967-es, 47-es, 45-ös, 44-es, vagy a 38-as? A nyilvántartások kibogozhatatlansága miatt a tulajdonjog igazolásának ígérete évtizedekig eltarthat. Várhat-e addig a mezőgazdaság átalakítása, esetleg fejlődése? A kialakult állapot jogszerű. Egyáltalán milyen jogcímen korlátozzuk a tulajdonosi jogot? Az a szövetkezet, amely a földet eladja saját tagjának, elsősorban a tagjai munkahelyét kívánja biztosítani félve a szövetkezetek felszámolásától. Igazságot kell szolgáltatni. Milyen módon, mennyi idő alatt és milyen áron? Vajon ennyi ember akar Magyarországon földet műveim? Hányat vezet csupán a haszonszerzés reménye? A mezőgazdaságból eltávozottak nyugdíját csak a föld ígéretével tudjuk elviselhető szinten tartani? A munkanélkülieket képes lesz-e felszívni a mezőgazdaság? Ha még több embernek kell a mezőgazdaságból megélnie, meddig emelkednek az élelmiszerárak? Ki műveli meg a nyugdíjasok háztájiját a közös helyett? A tagok tulajdonát képező vagyon föld nélkül értékét veszíti. Ők hol kérhetik a kártalanítást? A földdel együtt kérik a hitelt is? Ha kellő szakértelem nélkül művelik a földet, hogyan alakulnak a hozamok? Kinek a zsebéből húzzák ki az új gazdaságok, a farmergazdaságok létrehozásához szükséges pénzeket? Mekkora kárt jelent, ha tovább nő a kihasználatlan termelőkapacitások volumene? Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy emberöltő alatt a nagybirtokok, a kisbirtokok után a szövetkezeteket is szétverjük? Hazánk élelmiszer-ellátását a szavazatok hány százalékáért veszélyeztethetjük? Mi lesz a mezőgazdaságban dolgozók sorsa? Munkanélküli, cseléd, földönfutó? Biztos vagyok abban tisztelt képviselőtársaim, hogy Önök mindezeket a kérdéseket választóikkal már tisztázták. Remélem egyetértenek azzal, hogy az ország érdeke, a biztonságos élelmiszer-ellátás és földtulajdon kérdése összetartoznak. Nem korlátozhatók, változtathatók napról-napra tuladoni reformtól, jóvátételtől, a rehabilitációtól függetlenül. Javaslom, hogy a bizottság és Vassné képviselőtársam javaslatait se fogadják el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)