Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-80

6647 Az Országgyűlés 80. ülése, 1990. február 28-án, szerdán 6648 volnának, hogy a jogszabályokat, az újonnan elfogadott jogszabályokat máris egységes szerkezetben tudnánk közreadni, és olyan törvényt kialakítani, amelyet Tallóssy képviselő úr igényelt. Hozzátehetném még, hogy ez a dereguláció azért nem csupán egy kis részét érintette a hatályos jogszabály-gyűjtemény tartalmának. Szeretnék csak arra emlékeztetni, hogy több mint ezer jogszabályt hatályon kívül helyeztünk a Parlament közbejötte nélkül, minthogy ehhez nem volt szükség parlamenti döntésre, és ezres nagyságrendű a második lépcsőben hatályon kívül helyezésre váró jogszabályok száma is, amelyek összeállítása már folyamatban van. A Kormány által előírt határidőre ez meg is történik. Remélhetően ebből adódóan kevés munkája lesz az új Parlamentnek. A Horváth Jenő képviselő úr által javasolt beiktatást a feddhetetlenség eltörlésére vonatkozóan a magam részéről támogatom. Azt gondolom, hogy ezzel ez a törvényjavaslat különösebben nem hosszabbodik majd, és a deregulálás címén sem fogunk túlságosan sok új jogszabályt alkotni. Helyesnek tartom, ha a Parlament elfogadja ezt a javaslatot, s a rosszemlékű intézményt, amellyel kapcsolatosan csak vonakodva ejteném ki a jogintézmény szót, a Parlament ezzel eltörli. Ami Cselőtei képviselő úr javaslatát illeti, itt egy dolgot kell megfontolni. Én azt hiszem, ez az, ami itt a Kormány és a bizottság, illetőleg a javaslattévő képviselő úr álláspontja között némi eltérést okoz. Éspedig az, hogy a törvény olyan kötelezettségeket ír elő, amely a tanácsok számára többmilliárdos nagyságrendű kifizetésekkel jár majd. A magam részéről teljesen egyértelműen védem az állampolgár jogát és azt szeretném, ha ezek az eljárások, amelyek kisajátításokkal és hasonlókkal összefogásban eddig jelentősen elhúzódtak, hiszen sokszor évtizedekig élt például építési tilalom és nem történt semmi, lerövidüljenek, gyors döntések szülessenek, s megváltozzon a gyakorlat. De ha a kártérítésre alapot adó időt úgy határozzuk meg, hogy az 1991-től visszamenőleg is beszámít, akkor én nem tudom felmérni, hogy ez mekkora terhet ró, majd a tanácsokra, és nem tudom, hogy honnan tudják ezt kifizetni. Közvetítő javaslatként azt indítványozom, ha a képviselő úr ezzel egyetért, hogy a hatályban lévő határozatokesetében ez az óra induljon 1991-től. És ne legyen visszamenő hatása. Ez is nagyon nagy pluszköltséget jelent, de ezt talán még el tudják viselni a tanácsok. — Köszönöm. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel ez a törvényjavaslat is alkotmányerejű törvényjavaslat, ezért úgy gondolom, hogy az e feletti döntést is értelemszerűen vigyük át a holnapi napra. Közfelkiáltást kérek, hogy egyetért-e ezzel az Országgyűlési (Igen!) Köszönöm. Rátérünk a földről szóló .. . (Közbeszólás: Dr. Cselőtei László szót kér még.) Dr. Cselőtei László képviselőtársunk kér szót. DR. CSELŐTEI LÁSZLÓ: A miniszter úr felvetésére nekem — gondolom — reagálnom kell. Miről van szó kérem? A következőről van szó. Abban az esetben jelent ez sokmilliárdot meggyőződésem szerint, hogy ha nem indul meg ezeknek a felülvizsgálata. Nem indulhatunk ki abból, hogy mindaz a mostani korlátozás, ami fennáll, a jó és megdönthetetlen. Egyrészt. Másrészt kérdés, hogy milyen célra történik ezeknek az ingatlanoknak a kisajátítása. Ez többnyire valamilyen vállalkozási vagy egyéb célra történik, és itt a tanács, az közvetítő. Tehát nem a tanácsokat fogja ez terhelni. Én tehát azt szeretném továbbra is, hogy induljon meg a felülvizsgálat. Amit lehet, ejtsenek el ebből. A következő év januárjáig azért történjen meg mindez, mert januárban belép a fennállók, a megmaradtak után is ez a bizonyos kártérítési kötelezettség. Tehát nemcsak az újak után, de a fennmaradók után is. Ilyen értelmezéssel én el tudom fogadni. — Köszönöm szépen. ELNÖK: Én úgy gondolom, hogy a bizottsági vitában erre ismét úgyis sor kerül, a vélemények cseréjére, ezért gondolom, hogy nem kell azt kérnem a miniszter úrtól, hogy adjon viszontválaszt. Ezek után rátérünk a földről szóló 1987. évi 1. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat a mezőgazdasági bizottság önálló indítványa, amelyet 616-os számon az ülésszak elején szétosztottunk képviselőtársaim között. A korábban 615-ös számon képviselőtársaimhoz eljuttatott Vassné Nyéki Ilona önálló indítványa, amely három §-ból álló törvényjavaslat volt, a képviselőnő mint önálló indítványt ezt visszavonta, és a mezőgazdasági bizottság törvényjavaslata 1. §-ához módosító javaslatot nyújtott be. Ezt az ülésszak előtt 626-os számon képviselőtársaim közt szétosztattam. A napirendi pont előadója dr. Solymosi József, a mezőgazdasági bizottság tagja, akinek átadom a szót. DR. SOLYMOSI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Úgy látszik, hogy korai volt az örömöm az elmúlt ülésszakunkon. A földtörvény módosítása folytatódik. De még mielőtt bárki megkérdőjelezné a mezőgazdasági bizottság munkáját, szeretném előrebocsátani, hogy a mezőgazdasági bizottság véleménye nem változott meg a földtörvény módosításával kapcsolatban az elmúlt ülésszakunk óta. A mezőgazdasági bizottságnak ma is az a véleménye, hogy az elmúlt időszakunkon elfogadott módosító javaslatok a mai körülményeket és lehetőségeket figyelembe véve a földdel kapcsolatos akkor megfogalmazott kérdésekre a választ megadják. A bizottságnak abban sem változott meg a véleménye, hogy ez az Országgyűlés működésének a végén továbbra sincs abban a helyzetben, hogy a földdel kapcsolatos összes problémára törvényes megoldást találjon. Az indoklást az elmúlt ülésünkön részletesen elmondtam. Változatlanul egyetért viszont azzal, hogy különösen az utóbbi időben sok feszültség halmozódott fel a föld körül, éppen ezért a lehető legrövidebb időn belül társadalmi méretű megoldást kell találnunk. De ez már nem lehet ennek az Országgyűlésnek, csak a következő Országgyűlésnek a feladata. Ezek után joggal teheti fel a kérdést bárki, akkor miért állok ismételten a földtörvény módosítási szándékával a tisztelt Országgyűlés előtt. Ennek egyedüli oka az, hogy a körülöttünk lezajló társadalmi, politikai