Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-80

6647 Az Országgyűlés 80. ülése, 1990. február 28-án, szerdán 6648 volnának, hogy a jogszabályokat, az újonnan elfoga­dott jogszabályokat máris egységes szerkezetben tud­nánk közreadni, és olyan törvényt kialakítani, amelyet Tallóssy képviselő úr igényelt. Hozzátehetném még, hogy ez a dereguláció azért nem csupán egy kis részét érintette a hatályos jogszabály-gyűjtemény tartalmának. Szeretnék csak arra emlékeztetni, hogy több mint ezer jogszabályt ha­tályon kívül helyeztünk a Parlament közbejötte nélkül, minthogy ehhez nem volt szükség parlamenti döntésre, és ezres nagyságrendű a második lépcsőben hatályon kívül helyezésre váró jogszabályok száma is, amelyek összeállítása már folyamatban van. A Kormány által előírt határidőre ez meg is történik. Remélhetően eb­ből adódóan kevés munkája lesz az új Parlamentnek. A Horváth Jenő képviselő úr által javasolt beiktatást a feddhetetlenség eltörlésére vonatkozóan a magam ré­széről támogatom. Azt gondolom, hogy ezzel ez a tör­vényjavaslat különösebben nem hosszabbodik majd, és a deregulálás címén sem fogunk túlságosan sok új jog­szabályt alkotni. Helyesnek tartom, ha a Parlament el­fogadja ezt a javaslatot, s a rosszemlékű intézményt, amellyel kapcsolatosan csak vonakodva ejteném ki a jogintézmény szót, a Parlament ezzel eltörli. Ami Cselőtei képviselő úr javaslatát illeti, itt egy dolgot kell megfontolni. Én azt hiszem, ez az, ami itt a Kormány és a bizottság, illetőleg a javaslattévő képvi­selő úr álláspontja között némi eltérést okoz. Éspedig az, hogy a törvény olyan kötelezettségeket ír elő, amely a tanácsok számára többmilliárdos nagyságrendű kifi­zetésekkel jár majd. A magam részéről teljesen egyér­telműen védem az állampolgár jogát és azt szeretném, ha ezek az eljárások, amelyek kisajátításokkal és ha­sonlókkal összefogásban eddig jelentősen elhúzódtak, hiszen sokszor évtizedekig élt például építési tilalom és nem történt semmi, lerövidüljenek, gyors döntések szülessenek, s megváltozzon a gyakorlat. De ha a kár­térítésre alapot adó időt úgy határozzuk meg, hogy az 1991-től visszamenőleg is beszámít, akkor én nem tu­dom felmérni, hogy ez mekkora terhet ró, majd a taná­csokra, és nem tudom, hogy honnan tudják ezt ki­fizetni. Közvetítő javaslatként azt indítványozom, ha a kép­viselő úr ezzel egyetért, hogy a hatályban lévő határo­zatokesetében ez az óra induljon 1991-től. És ne legyen visszamenő hatása. Ez is nagyon nagy pluszköltséget jelent, de ezt talán még el tudják viselni a tanácsok. — Köszönöm. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel ez a törvény­javaslat is alkotmányerejű törvényjavaslat, ezért úgy gondolom, hogy az e feletti döntést is értelemszerűen vigyük át a holnapi napra. Közfelkiáltást kérek, hogy egyetért-e ezzel az Országgyűlési (Igen!) Köszönöm. Rátérünk a földről szóló .. . (Közbeszólás: Dr. Cse­lőtei László szót kér még.) Dr. Cselőtei László képvise­lőtársunk kér szót. DR. CSELŐTEI LÁSZLÓ: A miniszter úr felveté­sére nekem — gondolom — reagálnom kell. Miről van szó kérem? A következőről van szó. Abban az esetben jelent ez sokmilliárdot meggyőződésem szerint, hogy ha nem indul meg ezeknek a felülvizsgálata. Nem in­dulhatunk ki abból, hogy mindaz a mostani korlátozás, ami fennáll, a jó és megdönthetetlen. Egyrészt. Más­részt kérdés, hogy milyen célra történik ezeknek az in­gatlanoknak a kisajátítása. Ez többnyire valamilyen vállalkozási vagy egyéb célra történik, és itt a tanács, az közvetítő. Tehát nem a tanácsokat fogja ez terhelni. Én tehát azt szeretném továbbra is, hogy induljon meg a felülvizsgálat. Amit lehet, ejtsenek el ebből. A követ­kező év januárjáig azért történjen meg mindez, mert januárban belép a fennállók, a megmaradtak után is ez a bizonyos kártérítési kötelezettség. Tehát nemcsak az újak után, de a fennmaradók után is. Ilyen értelmezés­sel én el tudom fogadni. — Köszönöm szépen. ELNÖK: Én úgy gondolom, hogy a bizottsági vitá­ban erre ismét úgyis sor kerül, a vélemények cseréjére, ezért gondolom, hogy nem kell azt kérnem a miniszter úrtól, hogy adjon viszontválaszt. Ezek után rátérünk a földről szóló 1987. évi 1. tör­vény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat a mezőgazdasági bizottság önálló in­dítványa, amelyet 616-os számon az ülésszak elején szétosztottunk képviselőtársaim között. A korábban 615-ös számon képviselőtársaimhoz eljuttatott Vassné Nyéki Ilona önálló indítványa, amely három §-ból álló törvényjavaslat volt, a képviselőnő mint önálló indít­ványt ezt visszavonta, és a mezőgazdasági bizottság törvényjavaslata 1. §-ához módosító javaslatot nyújtott be. Ezt az ülésszak előtt 626-os számon képviselőtár­saim közt szétosztattam. A napirendi pont előadója dr. Solymosi József, a mezőgazdasági bizottság tagja, aki­nek átadom a szót. DR. SOLYMOSI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Úgy látszik, hogy korai volt az örömöm az elmúlt ülésszakunkon. A földtörvény módosítása folytatódik. De még mielőtt bárki megkérdőjelezné a mezőgazda­sági bizottság munkáját, szeretném előrebocsátani, hogy a mezőgazdasági bizottság véleménye nem válto­zott meg a földtörvény módosításával kapcsolatban az elmúlt ülésszakunk óta. A mezőgazdasági bizottságnak ma is az a véleménye, hogy az elmúlt időszakunkon el­fogadott módosító javaslatok a mai körülményeket és lehetőségeket figyelembe véve a földdel kapcsolatos akkor megfogalmazott kérdésekre a választ megadják. A bizottságnak abban sem változott meg a vélemé­nye, hogy ez az Országgyűlés működésének a végén to­vábbra sincs abban a helyzetben, hogy a földdel kap­csolatos összes problémára törvényes megoldást találjon. Az indoklást az elmúlt ülésünkön részletesen elmondtam. Változatlanul egyetért viszont azzal, hogy különösen az utóbbi időben sok feszültség halmozódott fel a föld körül, éppen ezért a lehető legrövidebb időn belül tár­sadalmi méretű megoldást kell találnunk. De ez már nem lehet ennek az Országgyűlésnek, csak a következő Országgyűlésnek a feladata. Ezek után joggal teheti fel a kérdést bárki, akkor mi­ért állok ismételten a földtörvény módosítási szándéká­val a tisztelt Országgyűlés előtt. Ennek egyedüli oka az, hogy a körülöttünk lezajló társadalmi, politikai

Next

/
Thumbnails
Contents