Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-80

6643 Az Országgyűlés 80. ülése, 1990. február 28-án, szerdán 6644 Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat első része a közigazgatási deregulációnak a kormánybiztos által javasolt alapvető rendelkezéseit tartalmazza. A törvényjavaslat e fejezetének célja a közigazgatási joganyag és az új Alkotmány összhangjának kialakítása, a tanácsok demokratikus működőképességének fenntartása az átmeneti időben, a centrális irányítási maradványok leépítése és a demokratikus önkormányzati jelleget erősítő szabályok beépítése. Célja továbbá az állampolgári jogok alkotmányos védelmét szolgáló garanciák kiépítése a közigazgatási bíráskodás bevezetéséig terjedő időkre. Mint ismeretes, a tisztelt Ház nem kívánta tárgyalni ezen az ülésszakon a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényt, már csak ezért nagyon szükségesek ezek a rendelkezések. Az állampolgári, államigazgatási függőséget és kiszolgáltatottságot jelentő egyes előírások megszüntetése is a törvémnyjavaslat célja és nem utolsósorban a közszükségletek állam által vállalt és a közigazgatás által irányított egyes területein az állami monopóliumok lebontása és megnyitása a verszenyszektor, illetőleg a magánszféra előtt. Tisztelt Országgyűlés! A deregulációs törvényjavaslat 2. fejezetének, a gazdasági deregulációs fejezetnek a célja a gazdálkodók mozgásterét feleslegesen szűkítő, a gazdasági versenyben hátrányos megkülönböztetést vagy indokolatlan előnyt jelentő törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezése. A módosító rendelkezések a piacgazdálkodás gyorsabb kibontakozását, a már meglévő állami monopóliumok körének szűkítését is szolgálják. E szerteágazó területek közül kettőt emelnék ki, az állami vállalatokra és a felszámolási eljárásra vonatkozó módosításokat. Országgyűlési képviselők is több ízben jelezték már, hogy megoldatlan a nagyvállalatok belső gazdasági egységeinek leválasztása. A gazdasági verseny szabadságát korlátozza, ha létrejöhetnek és fennmaradhatnak a gazdasági erőfölényt megvalósító vállalati szervezetek. E témakör szabályozása versenytörvénybe kívánkoznék, a versenytörvény elfogadásáig, a verseny-, illetőleg kartellhivatal létrejöttéig is szükséges azonban e szervezeti torzulások megszüntetési lehetőségének biztosítása. A javaslat ezért átmenetileg az alapító szervnek adja meg a jogot arra, hogy a nagyvállalatot felbontsa, ha a nagy szervezet léte a gazdasági verseny szabadságát veszélyezteti, tartós piackorlátozást, gazdasági erőfölényt okoz. Emellett módot ad a javaslat a nagyvállalati gyáregységek kiválására, bírósági jogvédelem mellett. A javaslat számos érdekképviseleti szervezet kezdeményezésére szigorítja a gazdálkodó szervezetek felszámolásának feltételeit és egyben gyorsítja az eljárást. A felszámolási eljárás jelenlegi rendjén úgy változtat, hogy a tartós fizetésképtelenség helyett a fízetetésképtelenséget jelöli meg az eljárás alapjául. így a felszámolási eljárás akkor folytatható le, ha a gazdálkodó szervezet tartozásai meghaladják a követeléseit vagy az ellene vezetett végrehajtási eljárás eredménytelen volt. Fizetésképtelennek minősül a szervezet akkor is, ha a fizetéseit megszüntette. Az érintett gazdálkodó szervezetnek, illetőleg vezetőjének továbbá nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a bíróságnál kezdeményezze a felszámolási eljárást. Ennek következtében a hatékonytalan, életképtelen vállalatok társadalom érdekében álló megszüntetése nem ütközik majd a felesleges jogi akadályokba. Nyilvánvaló természetesen, hogy a végleges megoldást az új vállalati, illetve csődtörvény megalkotása adja meg majd, de a deregulációs törvény mindenképpen előrelépést jelent. Tisztelt Országgyűlés! A deregulációs törvényt megtárgyalták az országgyűlési bizottságok, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának jelentése az önök rendelkezésére áll. A bizottsági jelentésben foglalt kiegészítésekkel és módosításokkal, amelyek főleg a honvédelmi, illetőleg a Cselőtei, Tallóssy és Angyal képviselő urak javaslatára az építésügyi törvényt érintik, a Kormány egyetért. Szükségesnek tartja azonban a Kormány, hogy a javaslat 63. szakasza (3) bekezdésében foglalt időpont úgy fogalmaztassék, miszerint a korlátozó kártalanítás fizetési kötelezettsége az 1991. január első napját követően hozott határozatokra vonatkozik. A jogi bizottság 9. pontjában foglalt és a már jelzett szakaszban foglalt szövegből tehát kimaradna a „fennálló, illetőleg" szavak. Ez közelebbről azt jelenti, hogy az 1991-ben fennálló határozatok még nem vonják maguk után ezt a jogkövetkezményt; az 1991. január l-jétől meghozott határozatok azonban már igen. Kérem a tisztelt Házat, szíveskedjenek elfogadni az előterjesztett törvényjavaslatot. (Taps.) ELNÖK: A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az előterjesztéssel egyetért; előadót nem kíván állítani. Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtott be dr. Cselőtei László képviselőtársunk. Tekintettel erre általános és részletes vitát kell tartanunk. Az általános vitát megnyitom. Szót adok dr. Horváth Jenő Képviselőtársunknak Budapest 1. választókerületéből. (Horváth Jenő a részletes vitában kíván szólni.) Az általános vitában kér-e valaki szót? Dr. Tallóssy Frigyes képviselőtársunké a szó. DR. TALLÓSSY FRIGYES (Budapest 24. vk.): Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az igazságügyi miniszter úr által előterjesztett törvénytervezet a mai magyar törvénytárnak egy meglehetősen szűk részét érinti. Ma a hatályos jogszabályok gyűjteménye hét kemény kötetet tesz ki, ami kilóra mérve sem kevés! Ilyen óriási joganyaggal tulajdonképpen hiba nélkül dolgozni nem lehet, különös tekintettel arra is, hogy egyes jogszabályok időnként évente többször módosulnak! A jogalkotásról szóló törvény vitája során annak idején voltam bátor javasolni, hogy bármelyik tárca, amelyik jogszabály kiadására jogosult, legyen kötelezve arra, hogy az általa módosított jogszabályt rögtön egységes szöveggel tegye közzé. Lévén, hogy ezzel a jogalkalmazók számára mindig az utolsó és hatályos szöveg