Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-79

6545 Az Országgyűlés 79. ülése, 1990. február 27-én, kedden 6546 Mielőtt megkezdenők a munkát, felhívom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatot a januári ülésszak előtt, míg a kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslat új változatát a mostani ülésszak előtt osztottuk ki. Ezek után dr. Kulcsár Kálmán miniszter urat, a törvényjavaslat előadóját illeti a szó. DR. KULCSÁR KÁLMÁN igazságügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Valószínűleg emlékeznek rá, hogy az októberi ülésszakon az alkotmánymódosítás után a választójogi törvény vitájában több képviselő igényelte, hogy a választójogi törvény biztosítsa a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét. A tisztelt Ház akkor nem fogadta el ezt a javaslatot, mert alapvetően felháborította volna a három oldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a választójogi törvény tekintetében nagyon nehezen kialakított konszenzust. A Kormány azonban nem háríthatta el magától a kérdés megoldását, hanem ígéretet tett arra, hogy körültekintő előkészítés után javaslatot tesz az Országgyűlésnek ebben a tárgyban. A Kormány ezt követően olyan megoldást dolgozott ki, amelynek lényege az volt, hogy egykamarás Parlamentben, nem elsősorban országgyűlési képviselet útján, hanem komplex intézményrendszer kialakításával célszerű elérni a nemzeti kisebbségek politikai befolyásoló szerepének a biztosítását. Ennek intézményes formái lehetnének: először a nemzeti etnikai, nyelvi kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, aki e joggal kapcsolatos véleményeket, panaszokat az Országgyűlés elé tárja, és közreműködik az esetleges jogsértések orvoslásában. Indokolt lehet továbbá a nemzeti kisebbségek képviselőiből a Kormány tanácsadó szerveként nemzetiségi tanácsot felállítani, amely valamennyi, a kisebbséget érintő kérdésben véleményt nyilvánít a Kormány döntései előtt. Végül a legfóbb döntéshozó fórum, az Országgyűlés munkájában is részt vehetnének a nemzeti kisebbségek küldöttei állandó meghívottakként, tanácskozási joggal, így a Parlament vitájában módjuk nyílna érdekeik érvényesítésére. Tisztelt Országgyűlés! Az itt felsorolt megoldásokkal a nemzeti kisebbségek vezetői nem értettek egyet, ragaszkodtak a garantált parlamenti képviselethez. A Kormány, különösen most, amikor a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek a politikai életben való kollektív részvéttel jogáért küzdenek, még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy nem biztosítja a hazai kisebbségeknek az általuk igényelt jogokat. Ezért igyekezett olyan megoldást találni, amely kielégíti a kisebbségek igényeit, ugyanakkor beilleszthető jogrendszerünkbe. Figyelembe kellett venni azt a magyar sajátosságot, hogy a kisebbségek nálunk nem egy tömbben, hanem az ország különböző településein elszórtan élnek. Az Önök előtt fekvő két törvényjavaslat, az Alkotmány módosításáról és a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről, amelyeket a Kormány nevében most előterjesztek, azt a megoldási javaslatot tartalmazza, amely az említett szempontoknak leginkább megfelel. Ennek lényege: a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek egy-egy képviselővel rendelkeznek majd az Országgyűlésben, és e képviselőket a választójogi törvény szabályai szerint megválasztott 386 képviselőn felül az Országgyűlés maga választja, kooptálja tagjai sorába. A törvényjavaslat alternatív megoldást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kesebbségi képviselők jelölése milyen módon történjék. Az egyik változat szerint az Országgyűlés elnöke, míg a másik változat szerint a pártok és a független képvielők kiküldötteiből álló jelölő bizottság tesz javaslatot a jelöltekre a kisebbségek érdekképviseleti szervei véleményének kikérése után. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a Kormány a második változatot támogatja, mert a jelölés ellenőrizhetőségét és demokratizmusát ez a megoldás jobban garantálja. A javasolt alkotmánymódosítás értelmében a tanácsi önkormányzatokban ugyancsak kötelező a kisebbségek részvételének biztosítása. Ennek részletes szabályait majd az önkormányzati törvényben kell kimunkálni. Tisztelt Országgyűlés! Most néhány szót szólnék arról, miért éppen a törvényjavaslatban szereplő kisebbségeket illesse meg a parlamenti képviselet joga. Hazánkban a német, a szlovák, a román és a délszláv nemzeti kisebbség jelentős számban és szervezett közösségekben tömörülve él. E kisebbségek érdekképviseleti szervei jelezték, hogy igény tartanak a nemzeti kisebbség státusára és az ezzel járó kollektív politikai jogokra. Közülük a délszláv nemzetiségek, a szerbek, a horvátok és a szlovének önálló nemzetiségi szövetségeket kívánnak alakítani, kifejezve, hogy bár az anyaországukban akár egy nemzetnek is tekinthetők, nemzetiségi kisebbségként már saját nyelvvel, kultúrával, hagyományokkal rendelkeznek, ezek ápolását különkülön kívánják végezni Magyarországon. A közelmúltban a hazai cigányság is, amely nem vitásan önálló nemzeti etnikai kisebbség, megalakította érdekképviseleti szerveit, és jelezte igényét a kollektív politikai jogokra. A magyarországi zsidóság tekintetében bonyolultabb a helyzet. Közösségük ugyanis nem egységes, \knnak akik kizárólag vallási közösségeknek tartják magukat, mások igényt tartanak a nemzeti etnikai kisebbségi státusra, ennek valamennyi jogkövetkezményével együtt. Akadnak jelentős számban olyanok is, akik a múltban elszenvedett üldöztetések miatt egyszerűen magyarokként kívánnak élni, és nem igényelnek semmiféle megkülönböztetést, még pozitív jogosítányok formájában sem. A Kormány által eredetileg benyújtott törvényjavaslat ezért a zsidó közösség egységes véleményének hiánya miatt a zsidókat nem sorolta a parlamenti képviselethez jutó kisebbségek sorába. Az elmúlt héten azonban tárgyalásokat folytattam a magyar zsidóság jelentős szervezeteivel, képviselőivel, és ezek valamint egyes szervezetek, mint pl. Országos Rabbitanács, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Magyar Izraeliták Országos Képviselete jelezték, hogy a zsidóság jelentős része a nemzeti etnikai kisebbségnek járó parlamenti képviseletre tart igényt.