Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-79

6537 Az Országgyűlés 79. ülése, 1990. február 27-én, kedden 6538 viselőtársaim! Törvénymódosító javaslatom lényege az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi 11. törvény 13. számú mellékletének kiegészítése a célból, hogy a szociális és egészségügyi miniszterrel egyetértésben megváltozott munkaképességű gazdálkodó szervezetek 1990-től száz százalékban igényelhessék vissza a beruházásaik esetén a forgalmi adót. Törvénymódosító javaslatommal a pénzügyi és az egészségügyi kormányzat, valamint a Parlament reformbizottsága egyetért, támogatja. A módosító javaslat megtárgyalása igen rövid időt vesz igénybe, mindössze két-három percre kérem a tisztelt Országgyűlés figyelmét. Kérem, támogassanak abban, hogy javaslatomat ezen az ülésen megtárgyaljuk. A törvény módosítása, úgy érzem, a Parlament utolsó jócselekedeteinek egyike lehet. Jó ügyet szolgálna. Megértő támogatásukat és türelmüket megköszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Az indítvány napirendre tűzésével a reformbizottság előzetesen egyetért, így javasolom, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a mostani ülésszakon az indítványt. Kérdezem, hogy egyetért-e a napirendre tűzéssel az Országgyűlés? Kérem a táblát beállítani! Kérem, szavazzunk! (Megtörténik. — 264 igen-, 34 nem-szavazat, 31 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítvány napirendre tűzésével egyetértett. Dr. Técsi László és Eleki János együttesen, valamint Kovács Sándor képviselőtársunk külön nyújtott be indítványt a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi 45-ös törvény módosítására. A két önálló indítvány a törvény ugyanazon részét ugyanúgy kívánja módosítani, ezért együttesen kezelendő. Kérdezem, hogy az indítványtevők nevében kíván-e valaki hozzászólni? Dr. Eleki Jánost illeti a szó. DR. ELEKI JÁNOS: Tisztelt Parlament! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Csupán a jobb érthetőség kedvéért és a tisztánlátás kedvéért egy-két mondatot szeretnék hozzáfűzni. A szövetkezeti törvény lehetőséget adott arra, hogy az úgynevezett oszthatatlan szövetkezeti tulajdont tagi nevesítésbe sorolhatja. A tagi nevesítés során az oszthatatlan szövetkezeti tulajdon nyilván nemcsak a munkát végző, jelenleg munkát végző szövetkezeti tagok tulajdonába kerül, hanem az elmúlt harminc év alatt és közben nyugdíjba ment, nyugdíjas szövetkezeti tagok tulajdonába is. Az adómentesség, az szja adómentesség valószínű, hogy technikai okok miatt, a törvény szerkesztésénél technikai okok miatt csak úgy szól, hogy a dolgozó tagok esetében adómentes. Ez az oszthatatlan szövetkezeti tulajdon nevesítése. Mi csak azt kértük, hogy arra egészítse ki a törvénymódosítás, hogy a nyugdíjas tagokra is vonatkozzon ez. — Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. — Kedves Képviselőtársaim! Az indítvány napirendre tűzésével a reformbizottság egyetért, ezért ezt én is javasolom. Kérdezem az Országgyűlést, egyetért-e az indítvány napirendre tűzésével? Kérem, szavazzunk. (Megtörténik. — 286 igen-, 16nem, 25 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a képviselői indítványt tárgysorozatába felvette. Tisztelt Országgyűlés! Király Zoltán és dr. Raffay Ernő képviselőtársaink korábban együttes indítványt nyújtottak be a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosítására. Időközben dr. Raffay Ernő képviselőtársunk visszalépett, így Király Zoltán önálló képviselői indítványaként kell kezelni ezt. Bizonyára emlékeznek rá képviselőtársaim, hogy az elmúlt ülésszakon az Országgyűlés felkérte az Alkotmánybíróságot annak megvizsgálására, hogy a népszavazás eredménye nem ellentétes-e az Alkotmány szándékolt módosításával. Az ülésszakon dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke már ismertette az Alkotmánybíróság határozatának lényegét. A határozatot azóta 1/1990. számon közzétették a Magyar Közlöny február 12-én megjelent számában. Az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy az Alkotmánynak az önálló indítvány szerinti módosítása nem áll ellentétben a november 26-i népszavazás eredményével. Ülésszakunk előtt az önálló indítványhoz Hámori Csaba képviselőtársunk módosító javaslatot nyújtott be. Az elmúlt ülésszakon Király Zoltán képviselőtársunk szóbeli kiegészítést fűzött az indítványhoz. Megkérdezem, hogy most is kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? Nem. Köszönöm szépen. Az önálló indítvány napirendre tűzésével a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előzetesen egyetértett. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e az indítvány napirendre tűzésével? Kérem, szavazzunk! (Megtörténik. — 226 igen-, 52 nem-szavazat, 45 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés Király Zoltán önálló indítványát napirendjére tűzte. Kedves Képviselőtársaim! Dr. Sztrapák Ferenc és képviselőtársai önálló indítványt nyújtottak be a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj minimuma, valamint a nyugellátás további emelésére. Kérdezem dr. Sztrapák Ferencet, kíván-e szóbeli kiegészítést tenni. (Igen.) Őt illeti a szó. DR. SZTRAPÁK FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Tavaly decemberben a társadalombiztosítási alap idei költségvetéséről szóló törvényben eleve köteleztük magunkat arra, hogy az árszínvonal tényleges emelkedéséhez igazodóan 1990-ben az Országgyűlés döntése alapján meg kell növelni a nyugdíjakat, a családi pótlékot, a gyest és a gyed minimumát. Ez nagyon időszerűvé vált. A tervezett inflációs szint, és ami ténylegesen bekövetkezett, nagy különbséget mutat, és ez a különbség rendkívüli gondokat okoz százezer, több százezer ember életében. Az a két bizottság, ahová engem az indítvány megtárgyalására meghívtak, támogatta azt, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a javaslattal és a szocialista képviselők csoportja is mögötte van. A sürgősségi tárgyaláshoz szükséges 50 képviselői aláírás egyébként a birtokomban van, a szünetben átnyújtom. Tehát kérem szépen az Országgyűlést, sürgősségi okok miatt foglalkozzon ezzel az indítvánnyal. Köszönöm. ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! Az önálló indítvány napirendre tűzésével a szociális és egészségügyi