Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-78

6511 Az Országgyűlés 78 ülése, 1990. február 1-én, csütörtökön 6512 költségvetéséből. Én nem kívánom azt, hogy minden lakást adjanak térítésmentesen, de a legrászorultab­baknak — azt hiszem, ez mindannyiunk érdeke lenne, hogy megkapják. Nem tudom elfogadni a választ. Köszönöm. (Zajongás a teremben.) ELNÖK: Képviselőtársam nem fogadja el a választ; viszontválaszra joga van a Házszabály szerint. Képviselőtársaim türelmét kérem! Megkérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e minisz­teri választ? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) (Igen: 137; nem: 27; tartózkodás: 26.) Kimondom a határozatot: a miniszteri választ az in­terpelláló nem fogadta el, az Országgyűlés elfogadta. Dr. Fodor Erzsébet képviselőtársunk interpellálni kíván a miniszterelnökhöz az elmaradott térségi támo­gatás kiterjesztése Hajdú-Bihar megye bihari részére tárgyában. Fodor Erzsébetet illeti a szó. DR. FODOR ERZSÉBET: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! 1989. novembere óta nem került sor időhiány miatt interpellációm elmondására. Az azóta eltelt időszak csak fokozta mondanivalóm aktualitását. A 12/1985-ös országgyűlési határozat, a 4/1986-os OT—PM—ÉVM együttes rendelet, valamint a 4/1989-es BM—OT—PM rendelet a gazdaságilag el­maradott térségek fejlesztésének meggyorsítását szol­gálta. Sajnos a rendelet közigazgatási határokat, és nem a valós térségi viszonyokat vette figyelembe. így például a bihari térség azon falvai, amelyek Hajdú­Bihar megyéhez tartoznak, kimaradtak a rendeletből. Az ugyanilyen adottságokkal rendelkező azon felvak, amelyek már Békés megyéhez tartoznak, a rendelet szerint a kedvezményben részesülnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy ne éljek vissza az Önök figyelmével és hogy a számadatokban jobban el tudjanak mélyedni, a bihari térségről szóló, a Kossuth Lajos Tudományegyetem ál­tal végzett felmérés statisztikai mutatóit Önökhöz még a novemberi ülésszakon eljuttattam. Ebből jól látható, hogy nem Hajdú-Bihar megye egyéb településeihez, hanem olyan térség adataihoz képest is bizonyítani tud­juk a hátrányos helyzetünket, mely települések a ked­vezményből részesednek. Adataink nemcsak hogy ha­sonlóak, hanem néhol még rosszabbak is. Ma már ezek a problémák még élesebben vetődnek fel, hiszen ezen települések hátrányos helyzete miatt sem vállalkozás, sem ipar, sem számottevő magánjöve­delem nem jön szóba, így személyi jövedelemadó sem. Lehet azzal is számolni reálisan, hogy ebben a tér­ségbentöbb szám vagy ezer munkanélküli fog kiterme­lődni; azok eltartása nemcsak a megye, hanem a költ­ségvetés gondja lesz. Utalt ezekre a gondokra korábbi felszólalásában dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke is. A 90-es évre tervezett költségvetési összeg esetében ezen térségek forráshiánya 25—30 százalék. Ha ezek a települések nem kapnak sürgős külső segítséget, elma­radottságuk hatványozottan fog növekedni. Katasztro­fális a terület telefonhálózata is, és sajnos nincs előnyö­sebb helyzetben a központ, Berettyóújfalu sem. E bihari térség hátrányos helyzetének egyik kirívó adata, hogy az aktív keresők közül vannak falvak, ahol 96—87 és e körüli százalékban ingáznak a dolgozók. Az országos 18 százalékos aránnyal szemben ezen tele­püléseken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 50,7 százalék, pedig a térségben a gazdaságok felében a szántóföldek arany koronás értéke nem éri el a megyei átlagot. Ezt csak fokozza a termelőeszközök alacsony színvonala és elöregedése. Az elvégzett tudományos elemzés szerint 7 település megyei átlag alatti, 10 település hátrányos helyzetű, 12 település pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kézhez kaptam interpellációmra az írásos választ. Köszönjük a benne rejlő jószándékú segítséget, megér­tést, mellyel gondjainkon enyhíteni próbálnak. A választ olvasva és a térség helyzetét ismerve úgy éreztem, számunkra azonban ennél többre van szük­ség. Ezért interpellációmat fenntartottam. Mivel a két ülésszak között eltelt pár nap, módom­ban állt ezen interpellációt és a választ tanácsülésen, az illetékes pártok képviselőivel, tanácsi vezetőkkel is megbeszélni. Ők szintén azt kérték, hozzam ezt az ége­tő nagy problémánkat a tisztelt Ház elé. Kérésemet a Hajdú-Bihar megyei képviselők szintén támogatják. Mivel az általunk vizsgált adatok, a Magyar Tudo­mányos Akadémia regionális kutatások békéscsabai központja által vizsgált adataival lettek összehasonlít­va, ezen adatok tükrében tisztelettel kérem a miniszter­elnök urat, tegye lehetővé, hogy ezen települések ré­szesüljenek a bevezetőmben említett minisztertanácsi rendeletek hatáskörébe. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Képviselőtársaim! Mielőtt megadom válaszadásra a szót dr. Kemenes Ernőnek, kérem Önöket, maradjanak a teremben. Ez volt az utolsó interpelláció, még néhány elintézni va­lónk van. Ha nem vagyunk szavazatképesek, nem tud­juk elvégezni azokat. Megadom a szót dr. Kemenes Ernőnek, az Országos Tervhivatal elnökének. DR. KEMENES ERNŐ, az Országos Tervhivatal elnöke: Tisztelt Képviselőasszony! Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Elnök Asszony! Szeretnék az írásban átadott reagáláson kívül néhány gondolatot megfogalmazni az állásfoglalás megalapo­zásához. Először is szeretném egyértelművé tenni: amit a kép­viselőasszony interpellációjában a bihari térség hely­zetét, annak különböző jellemzőit illetően megfogal­mazott, mindaz tényszerűen helytálló. Tehát a bihari térség elmaradottságát az érdekelt kormányszervek is hasonlóan értékelik. A mai nem könnyű helyzetben nagy kérdés: hogyan lehet az ország más elmaradott térségei mellett és kö­zött a bihari térség problémáinak megoldását segíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents