Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-78
6443 Az Országgyűlés 78 ülése, 1990. február 1-én, csütörtökön 6444 (1990. február 1-én, csütörtökön 9.04 Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: Jó reggelt! Jó munkát kívánok minden kedves képviselőtársamnak és az ülés valamennyi résztvevőjének. Kérem, hogy tartsunk jelenlétellenőrzést. Nyomják meg képviselőtársaim az ,,igen" szavazógombokat! A mérési idő 10 mp. (Zúgás.) Úgy tudom, 9 órára beszéltük meg az ülés kezdetét. Tessék létszámellenőrzés érdekében az ,,igen" gombot lenyomni! — Jelen van 230 képviselőtársunk. Olyan hangokat hallok, hogy valami nincs rendjén, és ismételtessem meg a jelenlétellenőrzést. Nem kerül túl nagy faradságunkban, hogy megismételjük a jelenlétellenőrzést. Még egyszer szíveskedjenek az „igen" gombot lenyomni! — Jelen van 236 képviselőtársunk, az országgyűlési képviselők 63 százaléka. Gondolom, a tárgyalási menet közben még érkeznek képviselők, ezért meg fogjuk ismételni a döntések előtt a jelenlétellenőrzést. Az Országgyűlés határozatképes. Engedjék meg, hogy a napirend folytatása előtt szóljak egy-két dologról! Mint ismeretes, tegnap este a tervezett berekesztési idő előtt fél órával ülésünk azért szakadt félbe, mert képviselőtársaim nem voltak határozatképes számban jelen, legalább is az ülésteremben. Ebből elnöktársammal azt a tanulságot vontuk le, hogy igyekezni fogunk a mai ülésnap ütemét úgy alakítani, hogy minden tárgyalandó kérdést a lehető legrövidebb idő alatt befejezzünk. Természetesen egyetlen képviselőbe sem fogjuk belefojtani a szót. A felszólalás jogával mindenki tetszése szerint élhet. Kérem viszont képviselőtársaimat, hogy szóban és időben tanúsítanak önmérsékletet beszédükben. Kérem, továbbá azt is, hogy csak a legindokoltabb esetben távozzanak el az ülésteremből. Tartozunk ezzel azoknak a képviselőtársainknak is, akik szeretnék interpellációjukat elmondani és megismerni ebben az Országgyűlés álláspontját. Még csak egyet kérek. A reformügyi bizottság mielőbb, ha lehet, most rögtön tartson egy igen rövid ülést a főemelet 64. sz. teremben. Ez tudniillik feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy országgyűlési határozattervezetről dönteni tudjunk. Tisztelt Országgyűlés! Tegnap este már elmondtam, most pedig megismétlem, hogy nyomatékosan kérem azoknak a politikai csoportoknak és bizottságoknak az elnökeit, akik még nem nevezték meg az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóját, a jelölő bizottságba küldendő képviselőjüket, hogy ezt legkésőbb az ebédszünet elején tegyék meg az Országgyűlés alelnökénél, Jakab Róbertnénál. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk a következő napirendi pontunkra, az önálló képviselői indítványok tárgyalására. Király Zoltán és dr. Raffay Ernő képviselők önálló indítványt nyújtottak be. Indítványuk lényege, hogy alakuljon országgyűlési különbizottság, amely kivizsgálja, hogy kik felelősek Magyarország jelenlegi helyzetéért. Hámori Csaba önálló képviselői indítványt nyújtott be. Ennek lényege, hogy a magyar állami köztisztséget betöltő vezetők, valamint a politikai pártok, társadalmi szervezetek országos tisztségviselői tegyenek erkölcsi és vagyoni nyilatkozatot, ezentúl felelősségük megállapítására hozzunk létre országgyűlési különbizottságot. Indítványának címéből is kitűnik, hogy e két téma nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz. Mindkettő a jelenlegi és a volt vezetőség erkölcsi, politikai és büntetőjogi felelősségének a mértékére utal. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a tegnapi nap folyamán több ízben tárgyalta a két indítványt. A vita során Raffay és Hámori képviselőtársaink eredeti szándéka fokozatosan közeledett egymáshoz, és kompromisszumos megoldás született a jelenlévő igazságügyi minisztériumi szakembereke és természetesen a bizottság tagjainak közreműködésével. Ennek eredményeként mindkét képviselőtársunk egy-egy törvényt terjeszt be a tisztelt Országgyűlés elé. A két törvényhez egy országgyűlési határozattervezet tartozik, amely a két törvénnyel szinkronban van. Tehát az Országgyűlés akármelyik képviselő törvényjavaslatát fogadja is el, az országgyűlési határozattervezet változtatás nélkül megállja a helyét, illetve a törvény megalkotása hiányában nem kerülhet eldöntésre. Dr. Raffay Ernő javaslatát 588. számon, míg Hámori Csaba törvényjavaslatát 589. számon ma reggel kézhez kapták képviselőtársaim. Az országgyűlési határozattervezet az 590. számot viseli — nagyon remélem, hogy sikerült már Önöknek átolvasniuk. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság úgy foglalt állást, hogy bármelyik törvényjavaslat elfogadását támogatja, és a határozati javaslatot benyújtotta. Most átadom a szót dr. Raffay Ernőnek, az egyik törvényjavaslat előadójának. DR. RAFFAY ERNŐ: Tisztelt Országgyűlés! Bizonyára emlékeznek arra, hogy az elmúlt év decemberében, tehát az előző, decemberi ülésszakon egy szóbeli indítványt tettem, aminek az volt a lényege, hogy az Országgyűlés hozzon létre egy különbizottságot — ha úgy tetszik: vizsgálóbizottságot —, amelynek az volna a feladata, hogy megállapítsa a Magyarország jelenlegi, rossz helyzetéért felelősséggel terhelhető politikusok listáját, és miután ez megtörtént, adja át ezt a listát a megfelelő állami, igazságügyi szervnek. Alelnök úr említette, hogy Hámori Csaba, az MSZMP parlamenti csoportjának vezetője szintén beadott egy nagyjából hasonló tartalmú indítványt. Ehhez annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy az MSZMP indítványa tizennyolc vagy tizenkilenc nappal később került a Parlament elé — én azonban nem kívánok ebből semmiféle következtetést levonni. Önök most már tudják, hogy tegnap a déli óráktól este háromnegyed hatig részben a jogi bizottságban, részben pedig különböző, kisebb-nagyobb körökben — ahol jogászok, az Igazságügyi Minisztérium képviselői, illetve képviselőtársaink egy része volt jelen — gyakorlatilag fél napot vitatkoztunk Ennek eredményét Hámori Csaba képviselő úr és az én álláspontom bizonyos kérdésekben természetszerűen közeledett egymáshoz. Ez korántsem jelenti természetesen azt, hogy itt valamiféle pártközi megállapodásról vagy hasonlóról volna szó a Magyar Szocialista Párt és a Magyar