Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-77
6433 Az Országgyűlés 77 ülése, 1990. január 31-én, szerdán 6434 Berecz János képviselőtársunk hozzászólása következik, Szabolcs-Szatmár megye 6. sz. választókerületéből. BERECZ JÁNOS: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! A további pontosítás kedvéért én úgy kezdeném, hogy Hámori Csabának, a Szocialista Párt képviselőcsoportja vezetőjének indítványára, s az elnökasszony felkérésére, a külügyi bizottság ülést tartott és megtárgyalta az előterjesztett nyilatkozat-tervezetet. Az első vitakérdés az volt, hogy egyáltalán szükség van-e és hasznos-e most egy ilyen állásfoglalás. Eredetileg helyesebbnek, jobbnak tartottuk volna, ha a legközelebbi ülésszakon, tehát február végén kerül sor ilyesmire, mert addig egy-két dolog jobban kibontakozik Romániában, többek között a Nemzeti Megmentés Tanácsának a helyzete és néhány olyan politikai erőnek a megnyilatkozása, amely így vagy úgy állást foglal ebbe a kérdésben. Mivel azonban ma reggel a széles nyilvánosság előtt hangzott el ez az előterjesztés, meghátrálásnak lehetne tekinteni, ha most az Országgyűlés nem fogadna el egy ilyen nyilatkozatot. Ezért utána a nyilatkozat szövegére összpontosítottunk. Az első amit Tamás Gáspár Miklós Képviselőtársam megkérdőjelez, vagy kifogásol — ami pedig a mai napig történelmi tény —, hogy a Nemzeti Megmentési Front irányította amennyire képes volt rá az ott zajló forradalmat és eseményeket. Ma jelentették be, hogy ketté válik, egyrészt egy adminisztratív államhatalmi részre, másrészt pedig politikai párt jellegű intézményre. A mi állásfoglalásunk az eddigi munkának az elismerését adja és nem a mától kezdődő időszakot előlegezi meg. Ezért úgy gondolom, helyes a fogalmazás, de mivel a szünetben megjegyzést tett nekem, hozzátettük a bizottságban, hogy támogatunk „minden demokratikus romániai mozgalmat". Ezáltal csökkentettük az egyetlen politikai erő melletti kiállást. Másrészt úgy ítéljük meg, szükséges most egy ilyen állásfoglalás annak érdekében, hogy ne hallgassunk. Hiszen a januári ülésszak megelőző időszakában is ülésezett a külügyi bizottság és meghallgatta a magyar-román vegyesbizottság tárgyalásairól a tájékoztatót. Akkor még semmisem mozdult el, tehát akkor érlelődött bennünk, hogy valamilyen nyilatkozatra van szükség. Most elképzelhetőnek tartom, hogy üdvözöljük a közben megjelent pozitív nyilatkozatokat is elhangzottak a negatívak elvetése mellett. Tehát mindenképpen arra kérem az Országgyűlést, fogadja el ezt a nyilatkozatot, egy kis módosító javaslattal. Az első bekezdés utolsó mondatát harmadik mondatnak kell felvinni és megerősíteni egy pozitív elismeréssel. Köszönöm szépen. ELNÖK: Többen nem kértek szót, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, döntsünk a nyilatkozat tervezetről, természetesen figyelembe véve azt az apró korrekciót, amelyet Berecz János képviselőtársunk, a külügyi bizottság elnöke most elmondott. Kérem, szavazzunk erről. (Megtörténik) Az Országgyűlés a nyilatkozat tervezetet 202 egyetértő, 1 ellenző és 18 tartózkodó szavazat mellett elfogadta. Rátérünk következő napirendi pontunkra, a népi kezdeményezések megtárgyalására. A Kisiparosok Országos Szervezete, valamint a Kiskereskedők Országos Szervezete több mint 50 ezer állampolgár támogatásával népi kezdeményezést nyújtott be az érdekképviseleti törvény megalkotására, illetőleg a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi 45. törvény és a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi 44. törvény módosítására. A népi kezdeményezésekhez kapcsolódóan készült egy országgyűlési határozat-tervezet. Azért nem kettő, mert a reformbizottság nem készült el a határozat-tervezettel. Ezen az úton hívom fel a bizottság szíves figyelmét arra, hogy ezt mielőbb végezze el és nyújtsa be az elkészült határozatijavaslat-tervezetet. Megkérdezem, kér-e valaki szót; Nem. Következik a határozathozatal. Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az érdekképviseleti törvérjy megalkotásáról szóló országgyűlési határozat-tervezetet? Kérem, szavazzunk erről! (Megtörténik) Az Országgyűlés a határozat-tervezetet 197 egyetértő és 13 tartózkodó szavazattal elfogadta. Nem tudjuk terveinknek megfelelően az országgyűlési képviselői indítványokkal folytatni tárgyalásaink sorát, mert a bizottság véleményezése még nem került írásos megfogalmazásra, s így ez nem kerülhetett szétosztásra. Erre tehát később térünk vissza. Következnek a személyi kérdések. Az Országgyűlés novemberi ülésszakán 13 tagú ideiglenes bizottságot választott a Budapest-Bécs világkiállítás előkészítésének ellenőrzésére. A bizottság ülésszakunk előtt megtartotta alakuló ülését és Zsigmond Attila képviselőtársunk személyében javaslatot tett a bizottság elnöki tisztének betöltésére. Kérem az Országgyűlést, szavazzon a javaslatról. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés elfogadta a javaslatot. (Igen: 129, nem: 27, tartózkodás: 40) Képviselőtársaim és a magam nevében is eredményes munkát kívánok Zsigmond Attilának. (Taps.) Szerettem volna, ha az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának személyére javaslatot tevő jelölő bizottság összetételéről is dönthettünk volna, de nem kaptuk meg azokat a javaslatokat, amelyeket korábban kértünk. Éppen ezért arra kérem a pártok és politikai csoportok vezetőit, az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, terv- és költségvetési bizottság elnökét, szíveskedjenek írásban eljuttatni javaslataikat az Országgyűlés elnökéhez. Az interpellációk tárgyalására térünk át. Dr. Földi Ferenc képviselőtársunk szeptember 29-ei ülésen interpellált a Bodrog-közi hegyközi vasút visszaállítása tárgyában. Az Országgyűlés dr. Udvari László, közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár válaszát akkor nem fogadta el. Az interpellációt vizsgálatra kiadtuk az építési és közlekedési bizottságnak. Jelentését a 383. számon még a novemberi ülésszakon szétosztottuk képviselő társaink között. Megkérdezem dr. Földi Ferenc képviselő társunkat, kíván-e a jelentéshez megjegyzést fűzni. DR. FÖLDI FERENC: Nem, mert nincs itt az államtitkár úr.
