Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-77

6425 Az Országgyűlés 77. ülése, 1990. január 31-én, szerdán 6426 ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki szólni? Kovács Mátyás képviselőtársunké — Komárom 4. számú választókerületének képviselője — a szó. KOVÁCS MÁTYÁS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Független képviselőjelöltként indulni kívánok a választásokon. Lassan összejön a 750 ajánlási szelvényem, tehát nagy valószínűség szerint személyesen is érintett leszek a javaslatban megfogalmazott költségvetési támogatás szétosztásában. Ennek ellenére az a javaslatom, hogy ne szavazza meg, ne hagyja jóvá a Parlament a 100 milliós állami támogatást. (Taps.) Az a véleményem, hogyha valaki látványos, harsány választási kampányt kíván szervezni magának, ám tegye, de ne közpénzek felhasználásával, hanem a saját kontójára vagy pártja támogatásával. (Taps. ) Ma a politikai csatározásokat, politikai kavalkádot kívülről figyelő és aggódó közvélemény — nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a terheket ők vállalják — nem fogadja kitörő lelkesedéssel, hogy ezután majd esetleg több tucat pártot kell eltartania, támogatnia. Ugyanis nem fogadja kitörő lelkesedéssel, hogy a választási kampányfönökök gázsiját, a fantáziadús ötleteket, ezek megvalósításának árát is vele akarjuk megfizettetni. Úgy vélem, nem okozhat gondot a Pénzügyminisztériumnak, hogy a költségvetésben a választási kampány támogatására előirányzott összeget hasznosabb célra, például szociális otthon építésére, elesett, idős emberek megsegítésére fordítsa. A délelőtti vitában is szóba került, hogy a pénzügyi kormányzat még a családi pótlékot és a gyermekgondozási segélyt is adóztatni kívánja a lakás-kamatadóval. Ha ennyire szüksége van a költségvetésnek minden forintra, akkor nincs erkölcsi alapunk arra, hogy kampánycélokra 100 milliót költsünk. Éppen ezért a magam részéről a jogi bizottság javaslatát nem tudom elfogadni és természetesen a támogatás forintjait sem kívánom felhasználni. Köszönöm figyelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK: Úgy látom, nincs több hozzászóló. Ezért a határozathozatal következik. Kérdezem képviselőtársaimat, elfogadják-e az országgyűlési képviselőjelöltek állami költségvetési támogatásáról szóló határozattervezetet? Kérem, szavazzunk erről. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy a határozattervezet nem kapta meg a szükséges támogatást. Ezért az előterjesztést visszaadom a két érintett miniszternek, és kérem, hogy ezt az előterjesztést vagy újradolgozva a februári ülésszakunkonterjesszék elő, (zaj) avagy álljanak el az előterjesztéstől. Dr. Gál Zoltán államtitkáré a szó. DR. GÁL ZOLTÁN belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Természetesen nem tudom és nem is akarom cáfolni azokat a gondolatokat, amelyeket Kovács képviselő úr itt elmondott, már ami ennek a 100 millió forintnak széles körű hasznosíthatóságát illeti. Önök nyilván tudják, hogy a Kormány, illetve a Pénzügyminisztérium ezt a pénzt tudná hova költeni. A törvény rendelkezik úgy, hogy a támogatás mértékét az Országgyűlésnek kell megállapítani. Nem szeretnék itt most jogértelmezésbe bonyolódni, megfogalmazás azt jelenti, amiről Önök már döntöttek; a pártokat és a jelölteket a költségvetésből támogatják. Ez az egyik dolog. (Taps.) A másik pedig: az első szabad választásoknak vannak bizonyos fajta feltételei, nevezetesen az, hogy indulnak pártok, indulnak független jelöltek. Önök jól tudják azt is, hogy nem egyforma eséllyel indulnak pártok és személyek, már ami az anyagi forrásokat illeti. Azt is nagyon jól tudják, hogy ez a körülmény ma már nálunk is bizonyos mértékig meghatározza az esélyeket. Egyeseknek a legkülönbözőbb forrásokból van anyagija kampányra, másoknak pedig nincs. Erre lehet azt mondani, hogy azok a pártok is kapnak ebből a költségvetési juttatásból, amelyeknek egyébként vannak forrásaik. De én úgy hiszem, hasznosabb azoknak a támogatása, akik kevesebb forrással rendelkeznek, mintsem hogy ilyen arányban növelné azoknak az esélyeit, akik egyébként rendelkeznek forrásokkal. Tehát tisztelettel javaslom, hogy az Országgyűlés azért ezeket az összefüggéseket is gondolja végig ennek a kérdésnek az eldöntésénél, azoknak az igazságoknak a tudomásulvételével is, amelyek eddig elhangzottak. Köszönöm szépen. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A testület döntése alapján vissza kell adnom a beterjesztő két miniszternek az előterjesztést. A Kormány joga, hogy újból be fogja-e terjeszteni a következő ülésszakon, avagy eláll ettől a javaslatától. A következő napirendi pontunk határozati javaslati indítványt tesz a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá történő átminősítésére. A határozattervezetet az előterjesztés részeként megküldtem képviselőtársaimnak. A napirendi pont előadója dr. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár. DR. SZABÓ FERENC mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Á Nagykanizsai Sörgyár iránt rendkívül széles körű a nemzetközi tőke érdeklődése és ez nem általános érdeklődés, hanem konkrét ajánlatok formájában jelentkezik. Ezeket a konkrét ajánlatokat természetesen nem kívánom és nem is célszerű itt ismertetni, azt azonban szeretném jelezni, hogy van olyan ajánlat is, amely készpénzért tervezi megvásárolni és a működtetéséből származó hasznot itt Magyarországon kívánja befektetni és erre kötelezettséget is vállal. A vállalat a mai vállalati tanácsi irányítás rendszerében ezt nem tudja megcsinálni, tehát nevezetesen azt, hogy állami vagyont elidegenítsen, mert erre az államnak van joga. Ezen túl a vállalat államigazgatási irányítás alá helyezését az írásos előterjesztésben leírt más szempontok is indokolják, amelyeket nem ismételnék, csupán utalnék arra, hogy a közvetlen állami ellenőrzés csökkenti, illetve megszünteti a közvélemény aggályait, de természetesen egyidejűleg növeli a külföldi tőke bizalmát is. Ezért kérem a javaslat megtárgyalását és elfogadását, amihez még annyit szeretnékhozzáfűzni, hogy ter-