Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-77

6425 Az Országgyűlés 77. ülése, 1990. január 31-én, szerdán 6426 ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e va­laki szólni? Kovács Mátyás képviselőtársunké — Ko­márom 4. számú választókerületének képviselője — a szó. KOVÁCS MÁTYÁS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Független képviselőjelöltként in­dulni kívánok a választásokon. Lassan összejön a 750 ajánlási szelvényem, tehát nagy valószínűség szerint személyesen is érintett leszek a javaslatban megfogal­mazott költségvetési támogatás szétosztásában. Ennek ellenére az a javaslatom, hogy ne szavazza meg, ne hagyja jóvá a Parlament a 100 milliós állami támoga­tást. (Taps.) Az a véleményem, hogyha valaki látványos, harsány választási kampányt kíván szervezni magának, ám te­gye, de ne közpénzek felhasználásával, hanem a saját kontójára vagy pártja támogatásával. (Taps. ) Ma a poli­tikai csatározásokat, politikai kavalkádot kívülről fi­gyelő és aggódó közvélemény — nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy a terheket ők vállalják — nem fogadja kitörő lelkesedéssel, hogy ezután majd esetleg több tucat pártot kell eltartania, támogatnia. Ugyanis nem fogadja kitörő lelkesedéssel, hogy a választási kampányfönökök gázsiját, a fantáziadús ötleteket, ezek megvalósításának árát is vele akarjuk megfizettet­ni. Úgy vélem, nem okozhat gondot a Pénzügyminisz­tériumnak, hogy a költségvetésben a választási kam­pány támogatására előirányzott összeget hasznosabb célra, például szociális otthon építésére, elesett, idős emberek megsegítésére fordítsa. A délelőtti vitában is szóba került, hogy a pénzügyi kormányzat még a családi pótlékot és a gyermekgon­dozási segélyt is adóztatni kívánja a lakás-kamatadó­val. Ha ennyire szüksége van a költségvetésnek minden forintra, akkor nincs erkölcsi alapunk arra, hogy kam­pánycélokra 100 milliót költsünk. Éppen ezért a ma­gam részéről a jogi bizottság javaslatát nem tudom el­fogadni és természetesen a támogatás forintjait sem kívánom felhasználni. Köszönöm figyelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK: Úgy látom, nincs több hozzászóló. Ezért a határozathozatal következik. Kérdezem képviselőtár­saimat, elfogadják-e az országgyűlési képviselőjelöl­tek állami költségvetési támogatásáról szóló határozat­tervezetet? Kérem, szavazzunk erről. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy a határozattervezet nem kapta meg a szükséges támogatást. Ezért az előterjesztést visszaadom a két érintett miniszternek, és kérem, hogy ezt az előterjesztést vagy újradolgozva a februári ülés­szakunkonterjesszék elő, (zaj) avagy álljanak el az elő­terjesztéstől. Dr. Gál Zoltán államtitkáré a szó. DR. GÁL ZOLTÁN belügyminisztériumi államtit­kár: Tisztelt Országgyűlés! Természetesen nem tudom és nem is akarom cáfolni azokat a gondolatokat, ame­lyeket Kovács képviselő úr itt elmondott, már ami en­nek a 100 millió forintnak széles körű hasznosíthatósá­gát illeti. Önök nyilván tudják, hogy a Kormány, illetve a Pénzügyminisztérium ezt a pénzt tudná hova költeni. A törvény rendelkezik úgy, hogy a támogatás mértékét az Országgyűlésnek kell megállapítani. Nem szeretnék itt most jogértelmezésbe bonyolódni, megfogalmazás azt jelenti, amiről Önök már döntöttek; a pártokat és a jelölteket a költségvetésből támogatják. Ez az egyik dolog. (Taps.) A másik pedig: az első szabad választásoknak van­nak bizonyos fajta feltételei, nevezetesen az, hogy in­dulnak pártok, indulnak független jelöltek. Önök jól tudják azt is, hogy nem egyforma eséllyel indulnak pártok és személyek, már ami az anyagi for­rásokat illeti. Azt is nagyon jól tudják, hogy ez a körül­mény ma már nálunk is bizonyos mértékig meghatá­rozza az esélyeket. Egyeseknek a legkülönbözőbb forrásokból van anyagija kampányra, másoknak pedig nincs. Erre lehet azt mondani, hogy azok a pártok is kapnak ebből a költségvetési juttatásból, amelyeknek egyébként vannak forrásaik. De én úgy hiszem, hasz­nosabb azoknak a támogatása, akik kevesebb forrással rendelkeznek, mintsem hogy ilyen arányban növelné azoknak az esélyeit, akik egyébként rendelkeznek for­rásokkal. Tehát tisztelettel javaslom, hogy az Ország­gyűlés azért ezeket az összefüggéseket is gondolja vé­gig ennek a kérdésnek az eldöntésénél, azoknak az igazságoknak a tudomásulvételével is, amelyek eddig elhangzottak. Köszönöm szépen. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A testület döntése alapján vissza kell adnom a beterjesztő két miniszter­nek az előterjesztést. A Kormány joga, hogy újból be fogja-e terjeszteni a következő ülésszakon, avagy eláll ettől a javaslatától. A következő napirendi pontunk határozati javaslati indítványt tesz a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá történő átminősítésére. A határozattervezetet az előterjesztés részeként megküld­tem képviselőtársaimnak. A napirendi pont előadója dr. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­nisztériumi államtitkár. DR. SZABÓ FERENC mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyű­lés! Á Nagykanizsai Sörgyár iránt rendkívül széles körű a nemzetközi tőke érdeklődése és ez nem általá­nos érdeklődés, hanem konkrét ajánlatok formájában jelentkezik. Ezeket a konkrét ajánlatokat természete­sen nem kívánom és nem is célszerű itt ismertetni, azt azonban szeretném jelezni, hogy van olyan ajánlat is, amely készpénzért tervezi megvásárolni és a működte­téséből származó hasznot itt Magyarországon kívánja befektetni és erre kötelezettséget is vállal. A vállalat a mai vállalati tanácsi irányítás rendszerében ezt nem tudja megcsinálni, tehát nevezetesen azt, hogy állami vagyont elidegenítsen, mert erre az államnak van joga. Ezen túl a vállalat államigazgatási irányítás alá helye­zését az írásos előterjesztésben leírt más szempontok is indokolják, amelyeket nem ismételnék, csupán utal­nék arra, hogy a közvetlen állami ellenőrzés csökken­ti, illetve megszünteti a közvélemény aggályait, de ter­mészetesen egyidejűleg növeli a külföldi tőke bizalmát is. Ezért kérem a javaslat megtárgyalását és elfogadá­sát, amihez még annyit szeretnékhozzáfűzni, hogy ter-

Next

/
Thumbnails
Contents