Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-77

6387 Az Orszaggyűlés 77. ülése, 1990. január 31-én, szerdán 6388 ma is mélységesen egyetértek; azzal ugyanis, hogy „Hazudni pedig nem szabad!" Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Aggódva mon­dom, határozathozatal következik. Először a módosító indítványokról döntsünk. Kérem, vegyük elő a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 519. sz. jelentését, ez tartalmazza a módosító indítványokat. A jelentés 1. pontja a törvényjavaslat 8. §-ára vonat­kozóan alternatív javaslatokat tartalmaz. Dr. Horváth Jenő képviselőtársunk módosító javaslatával azt kíván­ja elértni, — amint azt hallottuk —, hogy a bíróság a sértett számára 300 ezer forintig terjedő kárpótlást ál­lapítson meg. Ezzel szemben a kulturális bizottság ál­láspontja az, hogy a törvényjavaslatban szereplő 500 ezer forintos birsághatár egymillió forint legyen. E két módosító javaslat egymást kizárja. Kérem képviselő­társaimat, döntsék el, melyiket támogatják. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elsősor­ban dr. Horváth Jenő képviselőtársunk indítványával azonosul, amennyiben azt nem fogadja el az Ország­gyűlés, támogatja a kulturális bizottság indítványát is. A miniszter úr mindkét módosító indítvánnyal egyetért. Elsőként dr. Horváth Jenő indítványát teszem fel sza­vazásra. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e, hogy a törvényjavaslat 8. §-ában 300 ezer forintig terje­dő kárpótlás szerepeljen a sértett javára. Kérem, sza­vazzunk. (Igen: 131; nem: 125; tartózkodott: 21; nem szavazott: 100; Összesen 377.) Az Országgyűlés ezt a módosító javaslatot nem fogadta el. A kulturális bizottság indítványát teszem fel sza­vazásra. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e hogy a törvényjavaslat 8. §-ában 500 ezer forint birság he­lyett egymillió forint birság szerepeljen. Szavazzunk! (Igen: 184; nem 64; tartózkodott: 32; nem szavazott: 97; Összesen: 377) Ez a módosító indítvány sem fogad­tatott el. Ebben az esetben maradt az eredeti előterjesz­tés, az Országgyűlés ugyanis nem fogadta el egyik mó­dosító indítványt sem. Képviselőtársaim! A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 519. sz. jelentésének 4. pontja tartalmazza a kulturális bizottság módosító javaslatát, amely a tör­vényjavaslat 9. §-ára vonatkozik. A javaslat lényege, a módosítandó törvényben maradjon benne a „válasz­adási kötelezettség jogintézménye." A javaslattal sema bizottság, sem a miniszter nem ért egyet. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e ezt a módo­sító indítványt. Szavazzunk! (Igen: 76; nem: 161; tar­tózkodott: 42; nem szavazott: 98; Összesen: 377.) Kimondom a határozatot, az Országgyűlés nem ért egyet a módosító indítvánnyal. Dr. Velkey László képviselőtársunk 561. számon ki­osztott módosító indítványt nyújtott be, amelyet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megtárgyalt. A kép­viselő úr javaslata alapján a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság az alábbi szövegmódosítás elfogadásával egyetért. Erről Filló Pál képviselőtársunk is szólt. A 3. § első bekezdés tehát a következőképpen hangzik: ,,A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncse­lekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhí­vást — a betoldás most jön —, nem sértheti a közerköl­csöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével." így hangzik a bekezdés. A mi­niszter a módosító javaslatot — a vita összefoglalójá­ban is elmondott fenntartásaival — elfogadja. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a mó­dosító indítványt. Szavazzunk! (Igen: 255; nem; 11; tartózkodott: 20; nem szavazott: 91; összesen: 377) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosító indítványt el­foadta. Képviselőtársaim! Újfent kétharmados többségre van szükség ahhoz, hogy a törvény valóban törvény le­gyen. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy a már elfogadott módosítással elfogadja-e a sajtóról szó­ló 1986. évi II. törvény módosításáról szóló törvényja­vaslatot egészében. Kérem, szavazzunk. (Igen: 259; nem: 8; tartózko­dott: 19; nem szavazott: 91; Összesen: 377.) Kimon­dom a határozatot, az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. Képviselőtársaim! Rátérünk a következő napirendi pont tárgyalására. Kovács András képviselőtársamat kérdezem meg, ehhez a határozathozatalhoz kíván-e szólni, vagy egyébhez. KOVÁCS ANDRÁS: Ügyrendi kérdésben kérnék fél percet. Dr. Benjámin Judit képviselőtársunk azt mond­ta, hogy ügyével az Állami Számvevőszékhez fordul. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Számvevő­székről alkotott törvényünk értelmében egyéni képvi­selői indítvánnyal nem fogalalkozhat a Számvevőszék. Ha tehát foglalkozni akar vele a Számvevőszék, akkor meg kell az Országgyűlésnek szavazni az indítványt. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen Kovács Andás képvise­lőtársamnak a tájékoztatást. Vissza fogunk térni az in­dítványra, illetve az interpellációk során erre a kérdésre. Tisztelt Országgyűlés! A következő napirendi pon­tunk a házasságról, a családról és a gyámságról szóló többször módosított 1952. évi IV. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A beterjesztett törvényjavaslatot megküldtem képvi­selőtársaimnak, a napirendi pont előadója dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter. Neki adom meg a szót. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hónapok eseményei elsősorban a közjogi és a gazdasági tárgyú jogalkotás felgyorsítását, prioritását eredményezték, az egyéb jogterületek — köztük a csa­ládjog — látszólag kikerültek a reflektorfényből, pedig a bizonytalanná váló politikai helyzet, a romló életkö­rülmények következtében a családi kapcsolatoknak, a családtagok egymást segítő, támogató szerepének nagyobb a jelentősége, mint valaha. Különösen igaz ez a leginkább gondoskodásra szoruló, önálló életvitelre még nem képes gyermekek esetében. Számukra a csa­lád jelenti az igazi biztonságot. A család egyik legfon­tosabb funkciója a gyermekek nevelése. A szülői ma-

Next

/
Thumbnails
Contents