Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-76

6299 Az Országgyűlés 76. ülése, 1990. január 26-án, pénteken 6300 Megállapítom, hogy az Országgyűlés nem fogadta el a módosító javaslatot. Vass Mihály módosító javaslatával kapcsolatban kérdezem — amelyet szintén nem támogat a Kormány és nem támogat a mezőgazdasági bizottság —, hogy az Országgyűlés elfogadja-e a módosító javaslatot? Kérem, szavazzunk! (Megtörténik. — 24 igen-, 187nemszavazat, 76 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot nem fogadta el. A jelentés ötödik pontja tartalmazza dr. Tallóssy Frigyes módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 3. szakaszára vonatkozik. Szövegpontosításról van szó. A módosítással a bizottság egyetért, és a miniszter úr is egyetért. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetért-e a módosító javaslattal? Kérem, szavazzunk! (Megtörténik. — 245 igen-, 8 nem-szavazat, 43 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot elfogadta. A módosítások után a törvény egészéről kell döntenünk. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot a legutóbb elfogadott egy módosítással együtt? Kérem, szavazzunk! (Megtörténik. — 216 igen-, 15 nem-szavazat, 70 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk következő napirendi pontunk: az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló alkotmányerejű törvényjavaslat tárgyalására. (Mozgás és zaj.) Kíván valaki szólni, képviselőtársaim? (Nem.) Nem, akkor folytatom. A törvényjavaslatot benyújtó jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a január 18-i ülésén elhangzott módosító javaslatok többségét elfogadta, a törvényjavaslatot és indokolását átdolgozta. Az új változatot az ülésszak előtt képviselőtársaimnak 524-es számon kiosztottuk. Kérem, hogy ezt a változatot tekintsék tárgyalási alapnak az előterjesztéshez. Azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a bizottság nem fogadott el, az 535-ös számú jelentés tartalmazza. A napirend előadója a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, dr. Horváth Jenő képviselőtársunk. Ót illeti a szó. DR. HORVÁTH JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! E ciklus egyik utolsó törvényeként fontos örökséget kell hagynia a ma Országgyűlésének az új Parlamentre. Meghatározva a feltételrendszert, amelyben a két hónap múlva megválasztandó képviselők majd hivatásukat gyakorolják. Az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslat, amelyet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében terjesztek elő, ezért megítélésünk szerint a jogállamiság építése irányába tett további jelentős lépés. Villanásszerűen érdemes felidézni, hogy az elmúlt év során létrejöttek azon alapvető keretek, amelyek megalapozzák az ország politikai és államhatalmi intézményeinek modellváltását. Bár e modellváltás végleges és stabil intézményrendszerének kialakulása, további részleteinek kidolgozása természetszerűleg hosszabb időt vesz igénybe, kikristályosodott formájuk és működésük végső soron a társadalom politikai folyamatainak függvénye. Mégis, az eddig kialakított keretek visszavonhatatlanul jelzik a fejlődés irányát és jellegét. Alapvetően módosult az Alkotmány. Létrejött a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvény, és új választójogi törvény született. Az Alkotmány módosításával összefüggően további olyan államhatalmi szervezeti formák intézményesültek, amelyek a világ számos országában hozzátartoznak a modern, többpártrendszerű, parlamentáris, demokratikus politikai és államhatalmi berendezkedéshez, biztosítva annak kiegyensúlyozott és stabil, egyben az állampolgárok jogainak védelmét szolgáló működését. E váltás egyik centrumában az Országgyűlés, mint a népszuverenitást gyakorló képviseleti szerv áll. Világosan tükrözi ezt az Alkotmányt módosító törvény, amely újraszabályozta az Országgyűlés jogkörét, szervezeti és működési rendjének alapjait. A módosított Alkotmány szerint az Országgyűlés — rendkívüli ülésszakok lehetőségétől eltekintve — legalább évi két, több hónapos, viszonylag folyamatosan ülésező ülésszakot tart, és összefüggésben az egyesülésijoggal, a pártok működésének és a választójognak az új szabályozásával —tevékenysége, az ország politikai, hatalmi mechanizmusában betöltött szerepe minőségileg is megváltozik. Annak érdekében, hogy ne csupán jogilag deklaráltan, hanem ténylegesen is gyakorolja a népszuverenitásból eredő hatalmat megtestesítő törvényhozói és kormányzati tevékenységet ellenőrző funkcióit. Az Országgyűlés testületi szerv, amelynek munkája, működése, belső szerveinek és végső soron az Országgyűlést alkotó képviselők munkájára épül. A kiteljesedő funkciók, az ország politikai és gazdasági életében, a kormányzat és a közigazgatás ellenőrzésében betöltött kiemelkedő felelőssége tehát maga után vonja majd a képviselők közvetlen feladatainak növekedését. Emellett jelentősen szaporodnak azon feladatok is, amelyek a képviselőket a képviselet tartalmának megváltozásával összefüggésben pártjuk és választóik fokozottabb érdekképviseletéből, a velük való intenzívebb, bonyolultabb kapcsolattartás igényéből eredően terheli majd. A képviselők ezáltal az eddigieknél sokkal inkább a politikai munka centrumába kerülnek. A képviselet megtisztelő közmegbízásból megtisztelő közhivatallá válik, és a főmunka melletti, párhuzamosan végzett tevékenységből egyre inkább a képviselő elfoglaltságának egészét igénylő feladatot jelent. A módosított Alkotmány már kifejezi a képviselői tevékenységet illető megnövekedett elvárásokat, mind abban az értelemben, hogy szakít a korábbi, határozatlan tartalmú jogfogalomként megfogalmazott összeférhetetlenségi szabállyal, és az összeférhetetlenséget a képviselői tevékenység önállóságát és függetlenségét