Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-76
6289 Az Országgyűlés 76. ülése, 1990. január 26-án, pénteken 6290 szülő átfogó tulajdonreformtörvényben. A jogos sérelmeket orvosolni kell anyagilag is a jóvátételi törvényben. Az orvoslás anyagi fedezetét most — úgy érzem — a Kormány a mai helyzetében nem tudja biztosítani. Vasné Nyéki Ilona képviselőtársam javaslatával a földértékesítés befagyasztására, Vona képviselőnek szintén a földértékesítés befagyasztására vonatkozó javaslatával, és ugyancsak Cselőtei László képviselőtársamnak szintén a földértékesítés befagyasztására vonatkozó javaslatával nem tudok egyetérteni, mert ez nem biztosítja a föld tulajdonképpeni valós értékének kialakulását, nem segíti elő a megfelelő termelési szerkezet kialakítását sem. Rá kell bízni a felnőtt szövetkezeti tagokra, a közgyűlés döntésére, bár meg kell jegyeznem, jó lett volna, ha a törvény szerint itt is csak egymillió forint értéket meghaladó összeg felett, alatta a tsz választott vezetése döntene. így például egy ifjúsági telek értékesítésénél, nem kellene a közgyűlés, a megjelent, szavazásra jogosult tagok kétharmadának az egyetértése. Esetenként és hetenként nem lehet közgyűlést a termelőszövetkezetben Összehívni, hiszen néha dolgozni is kell. A most szavazásra kerülő, a Kormány által benyújtott törvénymódosító javaslattal egyetértek. Nagyon korrektnek a szövetkezeti tagok tulajdonosi jogainak biztosítását teszi lehetővé és alapul szolgálhat az új Parlamentnek új, keretjellegű törvény megalkotásához. Kérem a Parlamentet, hogy a Kormány által beterjesztett törvénymódosító javaslatot fogadja el és ne támogassa a képviselők által benyújtott módosításokat. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Marx Gyula kért 2 percet. DR. MARX GYULA: Tisztelt Ház! Azt szeretném elmondani, hogy rendkívül szövevényes kérdéssel állunk szemben. Nincsenek megteremtve azok a törvényes alapok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezt az egész kérdést igazságosan és a teljes összefüggés rendszerében rendezni lehessen. Fogadjuk el most az elénk terjesztett törvényjavaslatot, tetszenek nekem mindazok a gondolatok, amit Cselőtei László elmondott. Sok képviselőtársamnak az érvrendszere is elég meggyőzően hangzik, de véleményem szerint meg kell várnunk azt is, míg a pártok a különböző érdekviszonyokat, érdekrendszereket is meg fogják jelentetni és akkor lehet majd az elmondott feltételek mellett egy igazságos és egy általános rendezést elérni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Csipkó Sándor az általános vitában mégegyszer. CSIPKÓ SÁNDOR: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést kérek, hogy másodszor szólok. Sokat gondolkodtam az éjszaka (derültség) mit is lehetne tenni. Nem szónoki fogásból mondtam, valós. Szeretném elhatárolni magam azok nevében is, akik tegnap szóltak, az olyan eseményektől, amit Séra képviselőtársam az előbb felvetett. Lehet, hogy előfordul ilyen, de a szövetkezeti vezetésnek egyáltalán nem az jár az eszében, hogy kisemmizze a tagságot és kft-ket hozzon létre saját vagyona gyarapítására. Lehet ilyen, ez azonban elítélendő és nem általános. Miért szólok? Nehogy azt higyje a tisztelt Ház, hogy a véleményüket elmondó szövetkezeti vezetők ortodoxiából, dogmatikus nézeteik miatt mondták azt, amit. Ebben a teremben van nem vezető szövetkezeti tag is, ha ő felszólalna ugyanezt mondaná el. Mitől félünk? Attól a gyorsaságtól, amelyet azt hiszem, hogy Vassné Nyéki Hona képviselőtársam vetett fel vagy valaki a hozzászólók közül azt megfogalmazva: „Ha gyorsan át lehetett szervezni, akkor gyorsan vissza is lehet." Ettől félünk, ezért szóltunk! Korábban egy másik hozzászólásomban már említettem, hogy a gyors átszervezés miatt tönkrement paraszti értékek pótlása a hetvenes évek elejére történt meg. Ma mintegy 300 milliárd forintnyi értéket tartanak nyilván a szövetkezeti könyvek — nem ér ennyit! 200 milliárdot mindenképpen. De van! Egy gyors átrendeződés ezt tenné tönkre — és mi ettől félünk! Javaslatom a következő: hagyjuk és erősítsük meg a Kormány előterjesztését, de ismerjük el a két képviselőtársunk felvetésének a jogosságát. Ennek megoldásához — előttem már elhangzott — a pártok egyetértése szükséges, az anyagiak, a dokumentációk összeszedése — tehát időre van szükség. Nekünk erre már nincs időnk. Már csak a februári ülésszak lesz, ezért ezt rá kell hagyni az utódokra. A hangsúly azon van: ismerjük el a felvetett kérdések jogosságát, mert ez is igaz! Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Roszik Gábort illeti a szó. ROSZIK GÁBOR: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon rövid leszek. A lelkiismeretem nem hagyja, hogy csendben maradjak. Tegnap este és ma reggel igen sokan kerestek meg és megerősítették bennem, hogy ez a kérdés, amiről most az Országgyűlés tárgyal egy olyan összetett és bonyolult kérdés, hogy semmiképpen nem szabad elhamarkodott döntést hozni. Egy dologra szeretném felhívni a figyelmet — ezzel csatlakozom Marx Gyulához és Cselőtei Lászlóhoz —, hogy van egy 1945/600-as törvény, mely szerint bármelyik magyar állampolgár földhöz juthat. Ez a törvény még ma is érvényben van. Ez azt jelenti, hogy a tsz-parasztokis földhöz juthatnak, mint a volt uradalmi cselédek, hiszen ők sem mások. (Zúgolódás.) Nehogy olyan törvényt hozzon ez az Országgyűlés, amely a parasztokat kisemmizi. Feltétlenül szükségesnek tartom kihangsúlyozni, hogy az a párt, amelyiknek a képviselőjét a Háznak meg kellene hallgatnia, a kisgazdapárt nem lehet jelen. Szeretném felhívni a figyelmet a ma reggel kapott levélre, kérem, olvassuk el. Én is azt javaslom, hogy a földek befagyasztása mellett szavazzon az Országgyűlés és ebben a kérdésben a következő Országgyűlés döntsön. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Amikor azt hiszem, hogy már az utolsó hozzászólónál